Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2012. május 25., péntek

Újabb szivet-lelket melengető kincseim...

Már az első Meska.hu-n látogatásomkor megtetszett egy kézzel festett kapucsínós készlet.
Elöször a fatálca, mert szeretem a természetes anyagokat.másodszor a borostyánleveles minta. Az erdők, a fák hangulatát hozza el nekem. Harmadszor a színek , a friss zöld, a tavasz illatát, a megújuló táj látványát sejti.
Ezt is Kemcsi boltjában találtam, mint a korábbi bejegyzésben említett képet is.
Most lehetőségem adódott megvásárolni.


Úgy hozta az élet, hogy sikerült személyesen is találkoznom Kemcsivel( Klárival).Nagyon kedves hölgyet ismertem meg. Jólelkű, barátságos és amit egyre ritkábban tapasztalok, bizodalma  van az emberekben.
Meglepetésként ajándékot is kaptam tőle, saját készítésű kerámia házszámtáblát, rajta az utcánk nevével..


A sok negatív hírek és megnyilvánulások, csalódások embertársaimban után ez annyira jóleső élmény volt.
 Mindig erre gondolok majd, a  borostyános csészés reggeli kávém elfogyasztásakor.


2012. május 17., csütörtök

Hiányoznak……üres a madárfészek.


Minden évnek tavaszán izgatottan várjuk, hogy újra lesz e lakója a fészeknek. 

A házunk bejárata fölé az eső ellen kis tetőt építettünk. Ezt szemelte ki egy rozsdafarkú madár pár úgy 5-6 éve és fészket rakott a belső védett sarkába. Nagyon örültünk e kiválasztásnak, így közelről megfigyelhettük a költés és fióka nevelés pillanatait. Különös e madár pár bátorsága, hiszen állandó mozgás van a bejáratnál, hol mi, hol a két kiskutyánk jön-megy. Talán a természet közelsége teszi, hogy ezek az élőlények bátran behúzódnak a falu házai közé.


Már tíz éve élek falun, de még mindig rácsodálkozom a természet alkotta tájra és a benne élő állatvilágra. Ez a vidék csendes, nyugodt hely a fő közlekedési utak messzebb elkerülik, nincs ipartelep. Dombok hátán erdők, akácosok és szőlőhegyek húzódnak meg, természetes élőhelyet biztosítva az állatoknak. Így ablakomból kinézve gyakran látom az őzcsapat vonulását, vadnyulak ugrálását, az öreg róka óvatos settenkedését. Hajnalban már hallom a madarak csicsergését, látni itt széncinegét, feketerigót, fecskéket, szarkát, rozsdafarkú madarat.


Idén áprilisban is megjelent a rozsdafarkú madárcsapat. Két madár is többször berepült a háztetőnk alá, fészek helyét keresve. Először elöl a déli oldalon, majd a hátsó teraszunk teteje alá repkedtek be.

Valamilyen okból kifolyólag egy hét után eltűntek és üres maradt a fészek. Előző években többször volt, hogy kétszer is foglalt volt a fészek, két generáció is nevelkedett egyéven belül. Tavaly több bejegyzésben is írhattam erről az élményről.


Ezen az állandóan viharos szeles tavaszon csak remélni tudom, hogy végül találtak biztonságos helyet a költéshez, és most is szép számban gyarapodnak ezek a kis madarak.

Hiányoznak, gyakran feltekintek az üres fészekre……..


2012. május 10., csütörtök

Sok-sok boldog szülinapot kívánva….!


Itt a faluban él egy nagyon kedves hölgy, akit én kedvelek. Ő még hisz az emberi szeretetben, jóságban, a családi életben és a közösség erejében. Szereti és érzéke is van a szép dolgokhoz, különösen a festményeket, képeket és a régi tárgyakat kedveli.

Szép kerek (40 év) születésnapi évforduló köszöntött rá, ez alkalomból köszöntöttem és megleptem egy képpel.

A kép története, hogy az interneten böngészve rátaláltam a Meska.hu-ra.

Ez egy Egyedi Kézműves termékek és ajándékok vásártere.
         Mottója - Saját kézzel, szívvel-lélekkel.

Itt igazán lehet találni csodás ajándékot, szinte mindenkinek és minden alkalomra.
Amikor megláttam a Meskán ezt a Hóolvadás című képet, azonnal tudtam ez lesz az ismerősöm ajándéka. 


Mert a tavaszhoz a születésnapjához kötődik és megragadott a színek összhangja is.
A kép készítőjének gondolata is nagyon tetszik.


Hóolvadás 

Mennyire csodálatos színes a színtelennek vélt kora tavasz, a hóolvadás. A múltkori sétám alkalmával figyeltem meg, hogy ugyanolyan csodálatos színes a tavasznak e része, mint az ősz, csak bágyadtak a színek. Még nem tüzesek, mint később, vagy nyáron és ősszel.
A képet a keretemhez igazítottam, de valóban minden benne van ebben a kis hosszúkás képben, amit a kora tavasz, a hóolvadás mond el nekünk. Az éledez
ő fák a tavalyi száraz levelekkel, a hólé szaga, az ázott föld illata, a földeket borító víz remegése, a szél zizegése, és benne van a madárfütty. Az éledés, a visszatarthatatlan tavasz. Kedvencem lett a téma.

Kemcsi.


Remek alkotókat és tárgyakat lehet találni ezen az internetes piacon, és a vásárlás, szállítás és fizetés is korrekten zajlik. Jó szívvel ajánlom megtekintésre.

2012. május 7., hétfő

Április végi, május elejei élményeim…..


Nagyon szaladnak a napok és Én igen elhanyagoltam a bloggomba a bejegyzések írását. Nem azért, mert nem volt miről írni, sőt halmozottan jöttek az élmények és alkalmak.

Kezdve egy 33. évi házassági évfordulóval, ez bizony az enyém. Párommal mindig fontosnak éreztük ennek az évfordulónak megünneplését. Minden évben ilyenkor április végén elmentünk az ország valamelyik szép vidékére nyaralni vagy kirándulni.

Az idén a napját egy kirándulással töltöttük a Balaton felvidéken. Az időjárás is erre kedvezett meleg szép napos idő volt. Reggel korán elindultunk a tőlünk kb. 80 km távolságra lévő Káptalantóti Liliomkert termelői piacra. Sok fórumon olvastam erről a piacról és a hangulatáról. És nem csalódtam, sok szép dolgot láttam sok fényképet készítettem. Ez a piac megérdemel egy külön bejegyzést.

A piacról utunk a Csobánc hegyhez vezetett, a környező hegyeket, mint Badacsony, Szent György hegy, Raposka, Keszthelyi hegység már bejártuk. Csobánc az évek során kimaradott. Nagy kár mert a hegy tetejéről  nyíló panoráma élménye egy életre szól.




Gyulakeszinél a hegy lábánál lévő hangulatos parkolóba letéve az autót,  a zöld jelzésen eleinte aszfaltozott majd kissé vízmosásos földúton és kavicsos úton mentünk fel a tetőre. Az út első szakaszán a bódító tavaszi virágok illata, és a sütkérező állatok látványa minduntalan megállásra késztetett.



 A második szakasz már erősen emelkedős, igénybe vette a szívet és tüdőt. De megérte felmászni, mert a Csobánc csupasz lapos tetejére érve tapasztaltuk, hogy erről a hegyről a legszebb a kilátás, mint a Balatonra, mint az öreg Bakony vonulatára. Maga a várrom is impozáns látvány nyújt, örömmel láttuk, hogy felújítás alatt áll.


 Szerencsére meleg miatt nem zavart a Balaton felöl fújó szél, mert itt aztán erősen lehetett érezni. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható. de ez nekünk nem sikerült, mert azért kis párásság volt a levegőbe. A közelebbi hegyek, mint Sümeg jól kivehető volt.






Lefelé sem volt könnyebb az utunk, mert a meredek szakaszon a kavicsos réteg nagyon csúszott, nem is értem miért szórják fel az ösvényt vele. Ott jobban lehetett haladni ahol fadeszkákat raktak le és földes volt az út.


Csobáncról már jól benn haladva a délutánba Tapolcára mentünk. Szeretjük ennek a városnak a hangulatát. Felújított és vidám színekben pompázó virágos házak sora és a Malomtó környéke, a tó vizében fickándozó halak játéka, mind megannyi szép élmény. 


A tér hangulatát az ott zajló Tavaszi fesztivál még külön emelte. Itt egy presszós teraszon kényelmes fotelban megpihentünk.
Ezt a kellemes napot megkoronázta egy finom fagylaltkehely elfogyasztása.




Hazaérve még várt a gyertyafényes vacsora.
Remélem jövőre is ilyen kitűnő élményekben lesz részem az évfordulós napunkon.

(A szép képeket párom Imre készítette, őt érdemli a dicséret.)