Nahát, hogy milyen nehéz lefotózni egy fürge kis
egeret! Nem is gondoltam volna!
Kezdem tisztelni a Természetfotósokat. Mert megragadni
és eltalálni a pillanatot, amikor látsz valami izgalmasat bizony nem könnyű. Vársz
és vársz rá és amikor itt van elmélázod a lehetőséget.
Így jártam én is!
Egyik nap felfedeztem a teraszunkon egy látogatót. Az
ablakon kinézve szememmel követtem egy szürke apróka kis egér mozgását. Gyorsan
cikázott a farakás, asztal, ládák, vödrök között. Tisztelgő látogatása nem volt
a véletlen műve, a szaglása vezette el a teraszon lévő finom falatokig.
A nálunk telelő madaraknak raktam ki eleséget,
napraforgómagot, diót és mogyorót. A kis egér felfedezte és szorgalmason hordta
egy nagy láda alá bebújva.
Szerettem volna megörökíteni e kis élőlény ténykedését,
elő a fényképezőgéppel. Ahogy lenni szokott, akkor mindjárt eltűnt. Ott
várakoztam az ablaknál hosszú-hosszú percekig.
Aztán mikor újra előjött, persze rendre lemaradtam a fotózással.
Gyors mozgását nehéz volt követnem.
Bíz nem könnyű. Neked viszont remekül sikerült! :)
VálaszTörlésKöszi Mj!
TörlésOlyan csodálatos mutatványokat adott elő ez a parányi élőlény, hogy én csak irigyeltem fürgeségét.....,
Én sikítottam volna...
VálaszTörlés