Gondolatok a Föld napjához…. kötődve!!!

Néhány napja,  április 22.-én tartották világunk országaiban a föld napját!

Idén kiemelt témaként a

„fákat a földnek” és  ”étrendünk és az éghajlat”

http://www.fna.hu/afoldnapja

Ezen az oldalon nagyon jól megfogalmazták, hogy mit tehetünk, idézném:

„…..Sokat. Zöldítsd környezetedet, ültess fát, termelj haszonnövényeket, komposztálj, szigetelj, közlekedj közösen, ne vásárolj csomagoltat, válts környezetbarát szerekre, félkész, készétel helyett egyél friss hazait, egyél kevesebb állatit... ajándék a környezetnek, az egészségnek.”

Az Örségi termelői piacon tapasztalom azt a törekvést, hogy egyre több család gondolkodik úgy, hogy hagyományos gyümölcsfákat ültet! Bizakodva, hogy a régi fajok talán jobban elviselik korunk egyre szélsőségesebbé váló időjárását.

Az én kertem méretében nem túl nagy, de igyekeztünk jól hasznosítani.

14 évi falusias életünkben már elértük, hogy 25 db gyümölcsfánk van.

Mi is, a korábban kertészetben vásárol nemesített fákat, folyamatosan lecseréltük hagyományos, sokszor csak magról kelt fákkal. Ilyenek a meggyfáink, az őszibarackok, a kajszibarack és a szilvafák is.

Igaz így vesztettünk néhány évet, de bizakodunk jobb termésben.

Ahogy elnézem a dombunkról a Zala folyó völgyét most áprilisban

azt gondolom, hogy amíg ennyi zöld és virágzó növény vesz körül minket, addig lesz jó az Életünk!!!

Madárfészek…harmadszor???

Gyűlnek bennem a történetek, van jó és van rossz is. Régóta halogatom a madárfészek történet folytatását. mert……..

Milyen nagy volt az Örömöm, amikor 2 év kihagyás után április végén megjelent egy rozsdafarkú madárpár. Újra megcsodálhattam a fészekrakás és költés szép pillanatait. Hiszen a bejárati ajtónk fetti tető alá készült és így mindig szem előtt voltak a madárkák. Korábbi bejegyzésemben írtam erről.

http://baratell.blogspot.hu/2013/04/keszul-madarfeszek.html

Aztán izgatottan vártam a költést. Sajnos az április vége-május eleje nagyon hideg szeles idővel telt.

Ez volt e az oka vagy más nem tudom, de arra lettem figyelmes, úgy két hét után elmaradozik a Hím. Aztán a tojó is egyre többet elszállt a fészekről. Teltek a napok és nem hallottam madárcsicsergést. Nem keltek ki a tojások. Szegény madárka még egy héttel később is üldögélt a fészken.

Aztán jött egy nagy májusi vihar, jégesővel és akkor elrepült a rozsdafarkú kedvencem.

Eltelt három hét és újra megjelent a madárpár. Valamit megérezhettek, mert ismét rendbe rakták a fészket és rengetek mohával és finom tollakkal bélelték ki. Így még 3 cm-rel magasabb lett a fészek.

És újra költött a madárkám. És újra minden megismétlődött. Rendkívüli hideg, reggelente 5 fok és viharos szél. Nagyon bizakodtam, hogy talán most lesznek fiókák.

De mentek a napok és semmi. Tojó el –elrepült a fészekről, egyre többet volt távol. Költési idő letelte után még napokig visszajárt megnézni a fészket. De nem lettek utódok!!!Mindkét alkalommal 5-5 tojást rakott.

Vártam lesz e harmadszori próbálkozás, volt egy év, amikor a tetőnk alatt egy nyáron háromszor volt költés és a szakirodalom is említ ilyen eseteket.

De nem lett harmadszori költés, feladták.

Évről évre kevesebb a környékünkön a rozsdafarkú madár, fecskét már alig látni.

Tíz éve még csapatosan hintáztak az utcai villanyvezetéken.

Változás van a levegőben!!!

Madár Invázió....a márciusi télben.

Ellepték a házam környékét, a kertet, teraszt a madarak.Csapatosan jönnek.
Legtöbb a Csuri és a cinege, de sok  más fajta is behúzódott a faluba.
Havazás kezdetekor már megjelentek, tudják nálam mindig találnak eleséget.

Pedig már úgy két hete elcsomagoltam a megmaradt faggyúgolyókat és magokat.
Megnéztem az eltarthatóságukat, gondoltam jó lesz jövőre.

Hát most vissza elő kellet vennem , és nem győzőm feltölteni a madáretetőt és a teraszunkon lévő két kis polcot.Csak jönnek a madarak, egyre nagyobb számban.
A leesett magokat is összegyűjtik, nem törődve a hóval. Behavazott teraszon ott hagyták a lábuk nyomát.

Ez a hosszan tartó tél igazán próbára teszi őket.

De nem csak a madarakat......

Szeptemberi furcsaságok

Sok meglepő dologgal találkozom mostanában, nem tudom ezek már a klímaváltozás hatásai, vagy csak ritkán előforduló éghajlati változások jelei.

Több fórumon olvastam arról, hogy a felmelegedéssel együtt jár, hogy Magyarország éghajlata lassan hasonlóvá válik a mediterrán országokéhoz. S bizony a mutatkozó jelek alapján én is így látom. A mi vidékeinken is megjelentek a spanyol csigák, ezek a narancsszínű zabálógépek, amelyek Spanyol honból indultak világot hódítani, és ahol megfelelő klimatikus viszonyokat találnak, ott megtelepednek és szaporodnak. Az idén már a kertem és udvarunk minden részén megjelentek egyre nagyobb számban. Aztán olvasom az egyik magazinban, hogy Baranyában, Somogyban forró nyári napokon sűrűn hallani a görög illetőségű kabócák felforrt kuktafazék hangjához hasonlatos, sistergő fütyülését. A déli vidékek vadászai egyre többször döbbennek rá, hogy az általuk kilőtt bundás ragadozó nem róka, hanem a Balkánon honos aranysakál. 

Változik a növényzet is: egy-egy szigorú tél sem akadályozhatja meg dél dunántúli házak déli oldalára ültetett fügebokrok dús, olykor nyaranta kétszeri termésérlelését. Hát mi is megpróbálkozunk a fügével, bár még kicsi fa, de termését már mutatja. 

Az almafáim is érzik a változás szelét, mert szépen elkezdtek virágozni, most szeptember végén.(Mintha tavasz lenne.)

Aztán egy újabb furcsaságként a házunk előtt, a járda mellett kamilla növény hajt, s szépen virágzik. Mindig nyár elején szoktam begyűjteni és leszárítani. Valószínű, hogy akkor kerülhetett (a szél tréfájaként) a mag a földbe.

Virágzik és terem az augusztusban elültetett cukorborsó. A vöröshagymák kiszedése után gondoltam egy próbát megér és a tavaszról megmaradt cukorborsó magokat elszórtam. Ha kitart még két hétig ez a meleg napos idő, akkor bőven lesz termény rajta.

És a szőlő- ezen a göcseji dombos vidéken a szőlőknek még ilyen jó cukorfoka nem volt. Az idei szüretnél a gazdák azt tapasztalták, hogy az olaszrizling a megszokott 15-16 helyett 18 fokos. A kékfrankos és oportói szőlő 16-18 helyett elérte a 21 cukorfokot is. 80 éves gazdákkal beszélgetve megállapítottuk, hogy ilyen jó cukorfokra bizony ők se emlékeznek.

Talán ezek mind azt jelzik: hazánk átcsúszik a mediterrán klímaövbe, és ehhez az új időjárási körülményekhez kell alkalmazkodni embernek, állatnak, növényeknek is.