Hűvös, esős tél végi
napokon, amikor szobafogságra ítéltettünk, kell valami elfoglaltság.
Erika Style
blogjában http://erikastilus.blogspot.com
nagyon szép és formás
táskákat láttam, kedvet kaptam táskavarrásra. Akkor elő a varrógéppel.
A varrógép és a
varrás eszembe juttatta, hogy néhány évvel ezelőtt mennyire meg voltam
bolondulva egy antik Singer varrógép állványért.
Piacokon, hirdetésekben és ócskásoknál
keresgéltem, amíg egy barátom említette, hogy a szülei pajtájában látott egyet.
Azonnal lecsaptam rá. Kiderült ez az állványos varrógép még a nagyszülőké volt.
Visszaszámolva akkor a gép születése a múlt századfordulóra esik, közel 120 éves.
Nem kevés idő.
Azért már rozogább
állapotban volt, szükséges volt felújításra. A varrógép része lekerült róla és az
állvány szép csillogó bronzos színt kapott. Azt kellett még kitalálni mire
használjuk és hova kerüljön. Mindenképp azt szerettem volna, ha a nappali szoba díszévé
válik.
A tetejére falap került és a munkás évek után, most a szórakozást
szolgálja. TV, DVD lejátszó, számítógép tartó állványnak nagyszerűen bevált.
A Gépi varrás és a Singer
varrógép történetének kezdetéről érdekes írást találtam a
http://www.varrohaz.hu
webhelyen.
”Minden házi- és gyári munkát megkönnyítő találmányok
legmeglepőbbike a varrógép volt, mely zseniálisan ötvöz többféle technikai
megoldást a kézi munka megkönnyítése érdekében.
1843-ban Thomas Hood publikálta a híres "Song of
the Shirt" dalt, amit a varrásból élő osztály siralmainak szentelt és
adott elő. Az érdekes tény az, hogy ugyanebben az időben, Amerikában a varrógép
használható szintre tökéletesedett, megszabadítva ezáltal a kemény munka
rabságában élő munkásokat. Ezeknek a körülményeknek és a nagy érdeklődés
ellenére a varrógép nem nyerte el azonnal a nők tetszését. Komoly előítéletek
voltak a gépek ellen, mely szerint a gépek nem helyettesíthetik a nők kézprecizitását,
tisztaságát és biztonságát. A századok tapasztalatát, amit tűkkel a kezükben
szereztek, nehéz volt meggyőzni, ami aztán rányomta a bélyegét mindenre, amit
nem kézzel készítettek. Az egyetlen változás, amit elértek, hogy az addig csont
vagy fa tűk helyett acél tűket kezdtek alkalmazni.”
