November 20-a, jeles ünnepnap, nővérem Kati szülinapja.
Testvérkém, milyen jó kimondani, és
mennyire gazdaggá tett minket, hogy családunkban ketten voltunk gyerekek. Köszönet és hála ezért
szüleinket illeti.
Amikor még kicsik voltunk, nem játszottunk együtt a
homokozóban, hiszen a 6 év korkülönbség kicsit szétválasztott minket. Azért jó
emlékezni a gyerekkorunkban együtt töltött balatoni nyaralásokra, a szőlőhegyen
töltött nyarakra. Amikor kikönyörögtünk a szüleinktől egy lemezjátszót.
Megtakarított zsebpénzünkön vett lemezeket bömböltettük a hegyháton, felváltva
énekelve és vezényelve a számokat. Nekem a Metró együttes volt a nagy
kedvencem.
Szép közös
emlékünk Nován a nagyszülőknél töltött nyári napok is, amikor Gyuszival
legeltettük a teheneket és majszoltuk a lekváros kenyeret, és szedtük a
bokormogyorót hozzá.
Aztán eljött a tinédzser korom és bevallom mindig irigykedtem
a nővéremre. Akkor a 6 év már jelentős évbeli különbségnek számított. Kati kapta
a szép divatos miniszoknyákat. Fodrászhoz járt, hosszú haját mindig csodálatos
kontyba feltűzve hordta. Igazán szép és csinos fiatal lány volt sötét hajával
és karcsú derekával. Nem csoda hogy körül zsongták az udvarlók. Én 12 éves
fejjel titkon mindegyikbe szerelmes voltam. Aztán micsoda vidám házibulik
voltak abban az időben 60-s évek vége felé. Unokabátyáink, főként Félix és Fecó
hozták a táncos lábaikat, otthon is bömbölt a lemezjátszó. Kati már akkor is nagyon
szeretett táncolni.
Jöttek mentek az évek és mi elkezdtük élni a felnőtt
életünket. Kati rátalált élete párjára, Imrére és én is találtam egy Imrét
magamnak.
Aztán jött nála a gyerekáldás és újabb Imrével bővült a család.
Nem lehet elfeledni azokat a boldog napokat, az első és
nagyon várt fiú unoka érkezését. Aztán nagyon jóleső érzés volt, hogy Erika
leánya születésével keresztanyja lehettem.
Emlékeim között sok közös kirándulás, nyaralás van
Legemlékezetesebbek egyike a Budapesti dunai sétahajókázás. Akkor a római
parton nyaraltunk együtt és elhatároztuk elmegyünk séta-hajókázni. Az első
érkező hajóra felugrottunk és csodálkozva láttuk, hogy a szemközti partot vette
célba. Néhány perces kikötés után elindult, gondoltuk majd lefelé úszunk a
Dunán a Parlament felé. De nem így történt, mert az a hajó egy átkelő hajó . Szép
kis hajókázás volt, tartott vagy 10 percig.
Mindig
megünnepeltük a jeles napokat, és a közösen töltött szilveszterekre is jó
emlékezni. Kati mindig imádta a pezsgőt, csak az volt a baj, hogy rá
altatószerként hatott.
Az évek múlásával, mindkettőnknek jöttek a nehézségek a
munka, a pénzkeresés nehézsége, váltás bizonytalansága.
Amikor anyagi nehézségem adódott, mint jó testvérre számíthattam Katira. Így lehetőségem volt
kipróbálni magam. Köszi!És úgy érzem gyerekei is ugyanígy számíthatnak rá.
És bizony, mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Az
élet most is szép, csak immár más világban élünk. Egymás szemébe nézve látjuk a
még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi
fontosat nem veszítettünk el útjaink során.
És a végére tartogatva, egy köszöntő idézet.
Nővérkém!
Legyen
egészséged, tudjál boldog lenni,
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
Születésnapod is legyen örömnek napja,
kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja!
