Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pénz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pénz. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 1., vasárnap

A pénz világa………vagy mégse???



Még június végén az Őrségi vásárban esett meg e történet. Én is ott árultam a termelői piacon. Az első napon délutánra már elég sok vásározó, nézegetődő ember jött a piacrészre is. 

Látom, jön egy fiatal pár két kisgyerekkel és olyan tanácstalanul, vagy talán fáradtan a piac közepén megálltak. A kijelölt piachelyen szépen körben helyezkedtünk el, mi árusok. Ők csak álltak és egy árusítóasztalhoz sem mentek oda. Én minden árusított portékámból szoktam kínálgatni, hiszen nem zsákbamacskát árulok. Szólok a gyerekeknek jöjjenek hozzám és vehetnek a magvas grillázs kóstolómból. Ők oda is jöttek vettek és visszaszaladtak a szüleikhez. Akik még mindig ugyanazon a helyen toporogtak.

A gyerekek egyre nyűgösebbek lettek, már nagyon melegen sütött a nap. Szomjasak vagyunk mondták és ráncigálták az apát.
-         Az apa mondta,- jó,jó, de nagy a tömeg és messzebb arra lefelé láttam csak büfét. Nagyon nem akaródzott nekiindulni.

Hallva ezt a beszélgetést, kicsit megsajnáltam a gyerekeket és oda mentem hozzájuk.
-         Nekem van szörpöm és vizem is jöjjenek az asztalomhoz és készítek. A gyerekek szeretik a bodzát vagy inkább a csipkebogyót,-kérdeztem. A bodza jó lesz, és ha így lehet, akkor nekünk szülőknek is kérnénk,- mondta az apa.

Kicsit furcsálltam ezt az –így lehet- kijelentést. Elkészítettem a 4 üdítőt és örömmel vettem, hogy ízlett nekik.
Az apa elővette a pénztárcáját és fizetni akart. Ekkor lepődtem meg és értettem meg az – így lehet- kijelentést. Azt gondolták, hogy én kimérve is árulom a házi szörpjeimet. Pedig, én csak a szomjas embertársaimat láttam és a szomjazó gyerekeket. Meg aztán, volt is bőven szörpöm és a kínálgatás,kóstolgatás is a vásárhoz tartozik.

Nehezen tudtam meggyőzni őket, hogy ezért nem kell fizetni, jó szívvel adtam.




Most már elindultak és körbe néztek, de később visszajöttek és sokat beszélgettünk. Ki hol él? Milyenek a körülményei? Mit néztek vagy vettek a vásárban?

Az apa büszkén mutatta a vásárfiát -egy kalapot.  Erdélyiektől vette.  A nagyapjára emlékezve, aki hasonlót viselt egész életében és emlékezve arra, amikor a szénás szekéren együtt kocsikáztak.

Azt is elmondta, hogy Sopron környékéről jöttek. Ottan a szomszédok,a rokonok sem beszélgetnek egymással, mindenki kinn dolgozik Ausztriában és csak a pénzt nézik. 

Nekik az tudatosodott, hogy minden Pénzbe kerül.

Pénz,Pénz…..nekem az Őrségi vásározásomból - e jóízű beszélgetés maradt a legemlékezetesebb.

2012. augusztus 6., hétfő

Termelöi piaci élmények....

Utolsó bejegyzésem óta sok nap telt már el , ahogy minálunk mondják," azóta már sok víz folyt le a Zalán."

Sok minden történt a világban is és sok minden történt a szűkebb környezetemben is.
Nem zárkóztam be, hanem árusításra adtam a fejem.S mivel az árukat is magam készítem, így a nap 24 órája is kevés nekem, hogy mindennel jól végezzek el.
Jó kezdeményezésként indult tőlem 30 km-re Őriszentpéteren egy termelői piac Július elején.
Jó lehetőség a helyi kistermelőknek és jó élmény az Őrségbe látogató turistáknak, nyaralóknak.
Minden szombaton délelőttönként él ez a piac.


5 hétvégi árusítás után sem bánom, hogy belevágtam.A tapasztalatok nagyon jók, kedvesek a piacra járó emberek nem rohannak beszélgetnek és érdeklődőek.
Tudják, hogy itt nem gagyát, zoknit,műanyag edényeket árusítanak, hanem saját kertben termelt árukat vagy egyedi,kézzel készített termékeket.
A helyiek már kezdenek rendszeresen jönni és sok jó szót kapok tőlük,hogy ízlett és finom volt amit készítettem.

Én is finom lekvárokat, saját termésű mogyoróból és dióból készített grillázst, és mindig frissen sütött házias foszlós kalácsot viszek ki.a vevőimnek azt szoktam mondani ami az édes élethez kell, de mértékkel és természetesen.A régi hagyományokat követve, de kevés cukorral és mesterséges adalékok nélkül kínálom.


A másik asztalomon , szívemnek-lelkemnek igazán kedves finom textilből készített dolgaimat árulom.
Tetszetős szép darabok ezek és a funkcionalitásra is figyelek,Táskák, párnák, szütyők és tarsolyok mellett, van túra és kerékpáros kendőm is.
No és az aprobb textil figurák napocska, cicák, egerek,tünde párnácska  a GYEREKEKNEK.
Mert nem is kell nagyobb elismerés mint a gyerekek csodálkozó tágra nyílt tekintete.


Egy a sok kedves történeteimből:

Család két gyerekkel megállt a textiles asztalomnál, a nagyobbik kislány kb 4-5 éves.

- Anya, anya nézd.....( anyja mondja- nem vásárolunk van már annyi csecsebecséd.)
- de anya nézd ezt a párnácskát van rajta zseb és benne egérke.
( Ekkor léptem oda, mondva a kislánynak)
-tudod milyen párna ez? Tünde párna, mert a tündérkék figyelnek és segítenek minket.
Ha ügyes vagy és szót fogadó és jót teszel, cserébe a tündérkék ebbe a zsebbe hoznak neked ajándékot,játékot, színes ceruzát, csokit....
- az anyuka mondja - akkor kislányom nálad mindig üres lesz az a zseb.
- de anya, nem is vagyok rossz, na anya...
 (És azok a könyörgő tágra nyílt gyerek szemek)
- ezentúl majd elrakod a játékaidat igaz- mondom a kislánynak, 
- az anyjának pedig  mondom,- olcsóbb árért odaadom.

Így ennek a történetnek is jó a vége, a kislány boldogan szorongatva a kispárnát távozik, nekünk felnőtteknek pedig mosoly ül ki az arcunkra.
(Néhány perc boldogság a jutalmam a varrás fáradalmaiért, mert NEM minden a pénz!)


2012. március 28., szerda

Nincs lomtalanítás, mert nincs rá pénz….


Nincs lomtalanítás, mert nincs rá pénz…..érthetetlen, hogy egyre több közösségi ügyben hallani arról , hogy pénz hiányában elmarad vagy gazdátlanná válik. Adó, adó hátán, hová kerül a pénzünk???


Évek óta megszokott dolog, hogy a tavasz eljövetelével nemcsak a természet újul meg, hanem a környezetünket is megújítjuk. A tavaszi Ünnepek is arra késztetnek, hogy Tiszta és Rendezett környezetben ünnepeljünk és fogadjuk a vendégeinket.
Ilyenkor átnézzük, átválogatjuk a tavaszi-nyári ruhatárunkat. Előkerülnek a padlásról, kamrákból, tároló helységekből a régi használaton kívüli dolgok.
Nincs, olyan háztartás ahol ne lenne felesleges és már elkopott vagy tönkrement holmi.
Nálam is minden évben nagyobb mennyiségű lim-lom halmozódik fel. S hiába várom a lomtalanítás idejét, hogy közösségi szinten történjen az elszállítás.(Ez lenne az ésszerű.)


Miről is szól a mai világ, a mai vélekedés? Ez a te problémád old meg!!!

Hintázni szeretne a gyereked? Akkor készíts a saját kertedben játszóteret.
Ha készül is közösségi játszótér, kerékpárút, park, sportpálya, kilátó stb….
néhány év után gazdátlanná válik, egyre rosszabb állapotú lesz. 
Ha felújításra vagy új építésre lenne igény… legtöbbször ez a válasz….
Nincs rá pénz!


Itt a pénz, hol a pénz… XXI. század játéka.