Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2012. december 23., vasárnap

Karácsonyváró programokkal hangolódtunk az Ünnepekre.



Az idei évi Karácsonyi Ünnepekre hangolódásról itt Boncodföldén most is jó programokkal gondoskodott a falum képviselő-testülete.
Meghívta a falu lakosait, 

-          a Gyertyafény kórus Karácsonyi koncertjére a Templomunkba.



Ezt nem szabadott kihagyni, a tavalyi koncert is nagyon hangulatos volt!
És nem csalódtam, mert e templomi környezetben a szép és tiszta emberi énekhang csengően és varázslatosan hatott. Szépen szólt a fiatalok gitáros kísérő zenéje is. Ismert karácsonyi dalok és vidám télapós énekek hangzottak el, közte szívhez szóló szavalatokkal.


Koncerttel nem ért véget a meghívás, hisz a programok folytatódtak a Faluházban.

„ Népművészeti” kiállítás nyílt egy rövid műsor keretében.

A faluban és a közeli településen alkotó kézművesek mutatkoztak be.
Fafaragó, bőrműves, keramikus, népihimző és gyönyfüző mesterek szép alkotásait csodáltuk meg.



Közben a Társastánc klub mini csoportjának tagjai vidám, latinos dallamokra épített bemutatóját élvezhettük.


Megtörtént a falu kemencéjének hivatalos átadása és kipróbálása is.

A programok közt mindenkinek jólesett egy-egy baráti beszélgetés és egy kis testet melengető finomság. A forralt bor fűszeres illata, a lilahagymás zsíros kenyér és a jó tejfölös – fokhagymás langaló látványa és íze fokozta a hangulatot.


Örültem neki, hogy sokan ismerősükként köszöntöttek, már tízévi itt élésben sikerült beilleszkednem.
Kellemes Ünnepváró rendezvény sikeredet, köszönet a szervezőknek. 






 Minden kedves Ismerősömnek és az Internet útjain kalandozó társaimnak kívánom, hogy a Karácsonyi Ünnepeket jó hangulatban töltsék el. 

2013 évben mindenki álma teljesüljön, és a vágyaink megvalósuljanak.

2012. december 18., kedd

Dió! Dió!......... Igazi csemege a madaraknak!



Karácsonyra készülődvén diótörésre adtam a fejem. 
Van még egy kevés a tavalyiból is, amit most már el kell használnom.
Ez időtáj megnő a diófogyasztásom, karácsonyi grillázsokat készítek. Aztán a süteményekhez is kell.

Diótöréskor mindig, az apróbb darabokat a kis Énekes madaraknak szánom.
Kirakva a teraszomra, hamar felfedezték a cinegék. 

S váltott ütemben érkeztek és hordták, válogatták a dió csemegét.
Hosszú ideig elnézegettem serénykedésüket, közben a fényképezőgép is előkerült.










Kellemes időtöltés volt a madárkák figyelése.

De jaj nekem , a dió pucolással meg jól elmaradtam és még a kályha tüze is elaludt közben.

2012. december 13., csütörtök

Az egyre nagyobb számok.



És megint ezek a számok, folyton emelkednek. Most 10

Nem tűnik olyan nagy számnak és nem érzem, hogy nyomna a nagysága.
Sőt, örömöt érzek, hogy már 10 .
Bizony 10 éve, hogy a városban született és városias életet élő leányból, nőből falusi asszonyság lett.



Akinek megadatott a saját ház, kert, udvar, s mindez egy helyes kis faluban. Olyan faluban, amely megbújik a dombok között, beleilleszkedve e csodás vidékbe. 


Itt a borona pincékkel, a szőlőlugasokkal, a többszázéves gesztenyefákkal borított dombok hátán, ha kinézek az ablakomon, reggelente látom a fiatal őzgidák suhanását. Nyáron a hajnali párában fürdő réten portyáznak a gólyák.


Itt még él a természet. Tavasszal finom akácvirág illatával bódít el. Nyáron a bodza virágját és kamillát szedhetek a szemben lévő dombon. Az ősz adja a diót és a gesztenyét a horgosok szélén. S ha kedvező az időjárás a közelben gombát is gyűjthetek.

Fent a dombról (ahol áll a kis házikóm) nézve a tájat, mint egy terepasztal, úgy tárul elém.



Van itt folyó réttel, híddal és kicsit távolabb messze futó sínpár elsuhanó vagonokkal, mozdony füttyel. Az égen gyakran látni, manőverezni a sárkányrepülősöket. Kutyáim ugatása jelzi a tájban lovagló csoportokat.

S még mindig élvezem a közeli templom szép harangjátékát is, és az esték, éjszakák mély csendjét.


A táj él és élnek benne az emberek.

Ezért tölt el örömmel ez a 10-s szám.


2012. december 1., szombat

Retro mint életérzés.



Google keresőbe beírva   a retro életérzés szót, nagyjából 25 200 találat. Divatba jött a Retro.

Napjainkban szinte az élet minden területén, köztük a művészetekben, a divatban, autógyártásban, lakberendezésben is hódít a retro.

A közeli kis településünket sem hagyta ki ez a nosztalgikus érzéshullám.
Az iskola hagyományos Katalin bálja most a Retro jegyében került megrendezésre.


Előkerültek a pöttyös ruhák, kendők, zoknik és a farmernadrágok.
A műsor is a retro életérzésről szólt, a hatodik osztályos gyerekek lelkesen táncoltak a 70-s évek dalaira. Hatalmas tapsot kapva a hálás közönségtől.


Következett a település színjátszó köre, műsoruk nem is játszódhatott más helyszínen, mint az öregek otthona. Amikor a 70-80 éves öreg nénik és bácsik meghallják a régi rock and roll zeneszámokat eldobják mankóikat és fergeteges táncot ropnak, míg tart a szufla. Majd görcsbe rándult béna tagokkal az ápolók visszakísérik őket a helyükre.


Na, itt a közönség már hangos nevetéssel, tapsviharral köszönte meg az előadást.
És még következett újabb műsor.
A tanárok és szülök táncos csapata a „ Csókkirály” dallamaira ropta, akrobatikus elemekkel fűszerezve.


Később a báli este folyamán, következett a retro báli ruhák zsűrizése, volt itt mindenféle pöttyös ruha és biztatás.


Retro érzés ide vagy oda, remek hangulatú  buliban volt részem, köszönet a szervezőknek érte.

2012. november 28., szerda

Találkozások -Kemcsi.



Visszapillantva a nyári napokra sok kedves élményeim közül kiemelkednek azok, ahol személyes ismeretségek, barátságok köttettek.
Az idei nyár elhozta nekem a HITET. Hitet az emberekben.


Az elmúlt évek sok-sok csalódásai után, már azt hittem kiveszőben van az emberi Önzetlenség, a bizalom az ismeretlennek. Úgy láttam mindenki előtérbe helyezi önmagát és a saját érdekeit,,és a Pénzt. Az anyagias szemlélet vált általánossá.

Jött ez a nyár és megcáfolta a gondolataimat. Olyan emberekkel találkoztam akiknek, személyisége elindított a pozitív gondolkodás felé. Reményt kaptam tőlük hogy a jótett, a szeretet, az odafigyelés a másikra igen is számít.

Találkoztam Kemcsivel a véletlenek összjátékaként.


Internetes portálon kézműves termékek között ajándéknak festményt, képet kerestem. Ráleltem a Meska piacára, itt a kereső segítségével az első körben feljött ajánlatok között mindjárt megtetszett ez a kora tavaszt ábrázoló kép. Megfogott a színeivel és hangulatával.
Megrendeltem Kemcsitől, aki hamarosan felhívott és kedvesen biztosított a postázás gyorsaságáról és

-         -- ami azonnal meglepett, hogy nem kért előre fizetséget, ahogy az ilyen internetes vásárlásoknál szokás. Ő azt mondta BIZALOMRA épül az Ő eladása. Előbb nézem meg és ha tetszik csak akkor fizessek.

Na, már ekkor gondoltam, hogy érdekes emberrel hozott össze a jó sorsom.



Aztán a második rendelésemnél olyan meglepetést kaptam Kemcsitől, hogy

-          - személyesen elhozta az árut, így spórolta meg nekem a postázás költségét. Na és még egy szuper személyemre szóló AJÁNDÉKOT is kaptam tőle. Szinte hihetetlen volt számomra ez a kedvessége.



Innentől fogva már e-maileket váltottunk, figyelve hogyan alakulnak napjaink.
Kemcsi nagyon kreatív. Sokféle szép kézműves dolgot készít. Sokféle technikát alkalmaz és ízléses alkotásai vannak.


A harmadik rendelésnél férjem kérésére kerámiás párologtató házikókat készített nekünk Kemcsi. Mivel több darabról és törékeny tárgyakról szólt ez a vásárlás, gondoltam elmegyek érte Kemcsihez.

-           - és itt ért az újabb meglepetés. Ő örömmel várt és párommal együtt meghívott minket egy nagyon finom EBÉDRE.A párologtatókat szinte ingyen adta oda, utoljára is megsimogatva, mint kedves szívéhez nőtt „gyerekeit”.

Kemcsi kedvessége és személyisége nagyon szimpatikus, pedig neki sem volt könnyű az életútja. Mégis az életszeretete megmaradt.

Hitet adott nekem a Jóról!

Köszönöm Kemcsi!

Kívánom, a Jó isten éltessen, s adjon a sors sok boldog napot NEKED!

 A fotók Kemcsi alkotásairól készültek.