Visszatekintés….Pünkösd hétfőre.

Aki elment Pünkösd hétfőjén, a Zalaegerszeg szélén lévő Gébárti tóhoz, nemcsak a csodás természeti környezet jó hatását élvezhette, hanem egy kis magyaros életérzéssel is találkozhatott!!

Pünkösdi hagyományokhoz híven a színes népszokásoknak és népi mesterség bemutatóinak gazdag választéka várta az érdeklődőket.

Szeretem elnézegetni, ahogy a mesteremberek két kezük ügyességével alkotnak, mint a kovács vagy a kosárfonó.

Nem könnyű munkák ezek és sokszor nagyon időigényesek is. De mutatja, hogy egyszerű anyagokból is lehet szép és hasznos dolgokat létrehozni.

Örömmel láttam a magyaros ruhákba öltözött néptáncos fiatalokat és sok  gyerek kipróbálta az agyagozást is!

Mai világunk gyorsan és gyökeresen megváltoztatja szokásainkat és értékrendünket. gyakran elkeserítőnek látom ezeket a változásokat.

Ez a Pünkösdi rendezvény és az érdeklődök szép száma bizakodásra ad okot, még van magyaros életérzés!!!

Belebolondultam a népviseleti jellegű ruhákba.

Mindig hiányoltam a ruhatáramból egy népviseleti ruhát.

Ha a szomszédos Ausztriában jártunk, gyakran irigykedve néztem, hogy ők mennyire hagyományőrzők. Nem csak a szokásaikban, hanem a ruházatukban is megjelenik népiességük.

Mostanában egyre nagyobb divat lett  nálunk is a népi motívumokkal hímzett ruhák viselése.
Elsősorban a kalocsai és matyó mintázatot helyezték előtérbe, bár már itt is voltak újítások, más színeket használnak. Furcsaságként tartom, hogy a farmerokon is megjelent. Szinte mindenre rávarrták sapkára, táskákra, blúzokra, kabátkákra, szoknyákra. Üzlet, divat lett belőle. De viselni még ugyan nem nagyon láttam embereken, csak elvétve. Nálunk még mindig nem jellemző, hogy egy magyaros rendezvényen, fesztiválon mindenki magyaros ruhában jelenjen meg.

Nem tudom, ez a divathullám marad -e és az illető, aki felveszi, tényleg a hagyományokat kívánja ápolni ezzel is? Vagy Trendi?
És itt a kérdés, hogy Megfizethető-e egy ilyen hímzett ruha? Mármint a valóban kézzel készült hímzés.

Szerintem elő kellene venni a padlásról, vagy a sufniból, a megörökölt régi ruhákat, mert nemcsak az Új lehet szép.

Én először egy kékfestőanyagú szoknyába szerettem bele, amit egy online antik piacon vásároltam. Majd kellett hozzá egy fehér csipkés blúz is. A tavalyi Őrségi vásárban már így mentem el. 

Azóta nézem a hirdetéseket és a bolhapiacokat, népies ruhákat (kincseket keresve).

Népviselet- kékfestő szoknyában.

Régi vágyam teljesült. Népviseleti ruhadarabot vásároltam.

Mindig vonzódtam a népviseleti ruhadarabokhoz. Gyakran elhatároztam, hogy varrok magamnak.

De milyen legyen? Melyik tájegységre jellemző?

Soha nem tudtam dönteni és akkor jött, hogy a kékfestőanyag lenne a legjobb.

Hiszen a kedvenc színem, a kék.

Kékfestés története.

A kelmék egyszínűre színezése és a ma textilnyomásnak nevezett eljárás szerinti mintázása az ősi mesterségek közé tartozik.

A kékfestő kelme az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is müködnek kékfestő üzemek.

Néhány üzem , ilyen például a bácsalmási Skorutyák család, az 1906-ban alapított, ma Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt által működtetett Győri Kékfestő Műhely és a tiszakécskei id. Kovács Miklós,és a Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum, amelyek egyúttal általában látogatható bemutatóhelyek is.

forrás tolnai kékfestő mühely

A ma is működő kékfestő műhelyek változatos, részben a műhely hagyományos mintáin alapuló, vagy a tájegységükhöz igazodó népművészeti elemeket bemutató, részben pedig modern mintázatú kollekciókkal jelennek meg a vásárlóközönség előtt és szerepelnek rangos kiállításokon is. Többen a kékfestők közül állami kitüntetésekben is részesültek művészi tevékenységükért.

http://www.kekfesto.com/

http://www.kekfesto.hu/kekfesto/Cimlap.html

http://www.gyorikekfesto.hu/

http://www.kekfestokovacs.hu/‎

Az én kékfestő szoknyám a  híres tiszakécskei, kékfestő, Kovács család terméke.