Visszatekintés….Pünkösd hétfőre.

Aki elment Pünkösd hétfőjén, a Zalaegerszeg szélén lévő Gébárti tóhoz, nemcsak a csodás természeti környezet jó hatását élvezhette, hanem egy kis magyaros életérzéssel is találkozhatott!!

Pünkösdi hagyományokhoz híven a színes népszokásoknak és népi mesterség bemutatóinak gazdag választéka várta az érdeklődőket.

Szeretem elnézegetni, ahogy a mesteremberek két kezük ügyességével alkotnak, mint a kovács vagy a kosárfonó.

Nem könnyű munkák ezek és sokszor nagyon időigényesek is. De mutatja, hogy egyszerű anyagokból is lehet szép és hasznos dolgokat létrehozni.

Örömmel láttam a magyaros ruhákba öltözött néptáncos fiatalokat és sok  gyerek kipróbálta az agyagozást is!

Mai világunk gyorsan és gyökeresen megváltoztatja szokásainkat és értékrendünket. gyakran elkeserítőnek látom ezeket a változásokat.

Ez a Pünkösdi rendezvény és az érdeklődök szép száma bizakodásra ad okot, még van magyaros életérzés!!!

Február …farsang és a szalagos fánk.

Most olvastam, hogy a hétvégén itt a közelben Egerszegen rendeznek fánk fesztivált.

Mindkettő napon lehet kóstolni és vásárolni fánkot Jótékonysági akció keretében. 

Végre telieszem magam finom szalagos, ízes fánkkal. Szeretem a fánkot, főként egy kis különleges lekvárral, mint erdei gyümölcs vagy kökény.

De nem szeretek sütni, mert órákig kell vele bíbelődni és a végeredmény gyakran nem a legjobb.

A szalagos farsangi fánkot nem is olyan egyszerű elkészíteni. Elég, ha a konyhában egy kicsit hidegebb van, megfázhat a tészta és búcsút mondhatunk az aranysárga csíkocskáknak.

És két embernek való kis mennyiséggel sem érdemes próbálkozni, sok olaj kell a kisütéshez , én ez miatt sem szeretem.

Nemrégen olvastam egy fánksütéssel kapcsolatos cikkben, hogy a riport alanya a dagasztás trükkjét a tévéből vette.

„ Egyszer a Szabó családban Gobbi Hilda a lányát, Icát tanította fánkot sütni. Azt mondta neki, ha teljes erőből a földhöz vágja néhányszor a tésztát, akkor nem kell annyit dagasztani. „

A riport alanya is megfontolta a dolgot, kipróbálta és bevált. Volt, amikor a háta mögé ejtette a masszát és nem a vajlingba . De, jó pár földhöz csapás után a sárga massza puhán, elsimulva vált el a tál falától.

Hát ezt a földhöz csapás dagasztási módot még én is megfontolom! Talán egyszer ki is próbálom!!!

 

fotó...mindmegette.hu oldalról

Így vagy úgy, mindenkinek jó étvágyat kívánok a farsangi fánkhoz!!!

( akár vásárolt, akár kapott, akár magunk sütötte)

Falusi disznóvágás közösségi programként!

Többen úgy vélekednek, hogy az ilyen rendezvényekre nincs szükség!

Hiszen ez csak az Evés-Ivásról szól!!!

 Én nem értek ezzel egyet!

Szerintem ez egy jó lehetőség a kikapcsolódásra. Hiszen kedvünk szerint részt vehetünk a rendezvényben.

Akár az előkészületekben vagy a sütésben, vagy csak az élvezetekben!

Jó alkalom arra is, hogy ritkán látott, de a falunkban élőkkel is találkozzunk, vagy ismerkedjünk az új lakókkal.

Beszélgessünk…..ilyenkor sok hasznos és értékes információkhoz is juthatunk.

Kiderülhet, hogy a faluban van fuvaros vagy gipszkartonos vagy…….

Ha szükségünk lenne szakipari munkára, akkor ne az internetről vagy a telefonkönyvből válogassunk.

Részesítsük előnybe a falubelieket!!!

Jó lehetőség arra is, hogy a gyerekekkel együtt lehetünk, hiszen őket is be lehet vonni játékosan a rendezvény feladataiba, akár a kolbásztöltésbe is.

Sok lehetőség kínálkozik a faluház falain belül is, amiről egy-egy rendezvényen informálódhatunk.

Ott vannak a könyvek, az újságok, a játszósarok a gyerekeknek…..pingpongozási lehetőség….

Mi mindig elmegyünk ezekre a közösségi rendezvényekre, és mindegyiken nagyon jól éreztük magunkat!

Aki nem jön, az vessen magára, sok kellemes élménytől megfossza magát!!!

Belebolondultam a népviseleti jellegű ruhákba.

Mindig hiányoltam a ruhatáramból egy népviseleti ruhát.

Ha a szomszédos Ausztriában jártunk, gyakran irigykedve néztem, hogy ők mennyire hagyományőrzők. Nem csak a szokásaikban, hanem a ruházatukban is megjelenik népiességük.

Mostanában egyre nagyobb divat lett  nálunk is a népi motívumokkal hímzett ruhák viselése.
Elsősorban a kalocsai és matyó mintázatot helyezték előtérbe, bár már itt is voltak újítások, más színeket használnak. Furcsaságként tartom, hogy a farmerokon is megjelent. Szinte mindenre rávarrták sapkára, táskákra, blúzokra, kabátkákra, szoknyákra. Üzlet, divat lett belőle. De viselni még ugyan nem nagyon láttam embereken, csak elvétve. Nálunk még mindig nem jellemző, hogy egy magyaros rendezvényen, fesztiválon mindenki magyaros ruhában jelenjen meg.

Nem tudom, ez a divathullám marad -e és az illető, aki felveszi, tényleg a hagyományokat kívánja ápolni ezzel is? Vagy Trendi?
És itt a kérdés, hogy Megfizethető-e egy ilyen hímzett ruha? Mármint a valóban kézzel készült hímzés.

Szerintem elő kellene venni a padlásról, vagy a sufniból, a megörökölt régi ruhákat, mert nemcsak az Új lehet szép.

Én először egy kékfestőanyagú szoknyába szerettem bele, amit egy online antik piacon vásároltam. Majd kellett hozzá egy fehér csipkés blúz is. A tavalyi Őrségi vásárban már így mentem el. 

Azóta nézem a hirdetéseket és a bolhapiacokat, népies ruhákat (kincseket keresve).