Emlékezzünk….azokra, akik már nincsenek közöttünk

Szüleinkre, akiknek köszönhetjük életünket, akik segítették első lépéseinket, akik szeretettel figyelték első iskolás élményeinket, vigasztaltak csalódásainkban, akik irányították kezünket, akik megtanították mi a jó és mi a rossz, akik elvittek nyaralni, akik megtanították a természet szeretetét, akik……..   

Nagyszüleikre, akik más világban, parasztsorban éltek, akiknél csodás nyári élményeket  kaptunk a falusi életről,akik még őrizték a hagyományokat, akik maguk sütötték a kenyeret, akik még tudták –addig nyújtózkodj, amíg a takarod ér, akik……

Rokonainkra, akikkel lett egész a család, akikkel gyerekként együtt játszottunk, akikkel sokat táncoltunk a lakodalmakban, és akikkel sírtunk a temetéseken, akik…….

Barátainkra, akikre számíthattunk, akik velünk töltötték a nyarakat, ünnepeket, szilvesztereket, akik sokszor megtréfáltak, akik…..

Osztálytársainkra, akik már nem lesznek ott a 35,40,50,60 éves osztálytalálkozókon, akikkel már nem tudjuk feleleveníteni az iskolás csínytevéseket, a lógások emlékeit, akik….

Emlékezzünk…azokra, akik már nincsenek közöttünk.

Novemberi reggel…..

Lehullottak a fákról és a bokrokról a levelek, megcsupaszodott a kert és a ház tájéka. 

Hajnalban dér lepi el a zöld gyepet és befagyott a madáritatóban is a víz.

A vékony, fehér bevonat hajnalban keletkezik, a tél közeledtére figyelmezteti az embereket, de mulandó: ha a nap felsüt, rendszerint rövidesen eltűnik. 

Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy a növények életfunkciói megálltak volna.

Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek.

Részletek Bálint gazda honlapjáról, saját készítésű fotóimmal kiegészítve.