Panem et circenses…..kenyeret és cirkuszi játékokat!

Volt egyszer hol nem volt egy réges-régi időben egy Nagy birodalom, amely híressé vált a cirkuszi játékokról.

Római Birodalom…létrejött..virágzott és elbukott!!!

A rómaiaknak mindig volt idejük a nyilvános szórakozásokra, a játékok megtekintésére, hiszen mindet ünnepnapokon rendezték. Ünnepnapból volt bőven.
A rendezést és ellenőrzést különféle papi testületek vagy magas állami tisztviselők feladatául szabták. Az ünnepi játékok eleinte fél napig, majd egész nap késő éjszakáig tartottak, és ha a rendezésbe hiba csúszott, meg kellett őket ismételni.

A játékok szerepe annyira megnövekedett, hogy magukat az ünnepeket is ludi-nak (játékok) nevezték.
Augustus óta a játékokat, amelyek egyre jobban elvilágiasodtak, és fő funkciójuk a szórakoztatás mellett a hatalmon lévők érdekeinek a szolgálata volt, részben magán, részben állami költségen rendezték.

A költségek lassan már olyan óriási összegeket tettek ki, hogy rendeletileg kellett a hatalmas fényűzést korlátok közé szorítani.

A kenyeret és cirkuszt (panem et circenses) követelő népnek ez nem tetszett, mert bővelkedtek szabad időben és munka nélkül, tízezerszám lebzseltek az utcákon életszükségletük volt a szórakozás. 

Kenyeret, pontosabban lisztet nem csak a cirkuszi játékok idején kaptak a római polgárok, hanem alanyi jogon mindig.

Ez egy politikai döntés is volt a szavazatok befolyásolására.

Ingyen liszt, ingyen szórakozás!
Politikailag  fontos célt szolgáltak a játékok is.Elterelték a figyelmet kényes gazdasági kérdésekről, elejét vették esetleges zendüléseknek, leszerelték a forradalmi megmozdulásokat. Az egykori hatalom birtokosa, a nép idővel meg is elégedett azzal, ha ingyen táplálékot kaphatott gyomrának és szemének.

… és teltek múltak az évek és évszázadok , s már nem gyalog, nem lóháton, hanem szárnyas gépeken repülünk.

..és még mindig megelégszünk a

Panem et circenses…..kenyeret és cirkuszi játékokat  követő életérzéssel!

Mire megyünk velük??

24 órás Időjárás előrejelzés Zala megyére,

Narancssárga Riasztás, 20 cm meghaladó hó mennyiség.

A valóság 2 cm lucskos hó mennyiség!!!

kb 10 000 a föld körül keringő "hasznos" Műholdak száma. 

A meteorológiai megfigyelőállomások száma kimondhatatlanul sok. Aztán ott van a milliós nagyságrendű számítógépek.

Plusz a globális időjárás-megfigyelő rendszer…Technika és gép.

Mire megyünk velük??

Egy zsák krumpli.

Nemrégen Facebook-n olvastam e történetet, nagyon tetszett!

Egy tanár, aki a meg nem bocsátás nagy áráról tanított, megkérte a diákokat, hozzanak egy-egy zsák krumplit a következő órára. Válasszanak ki mindenkihez egy krumplit, akinek nem akarnak megbocsátani. Írják rá az illető nevét és a dátumot. Azután egy hónapig magukkal kell vinni a zsák burgonyát bárhova is mennek. Miután egy ideig magukkal cipelték a burgonyát, a diákok elkezdték felismerni, mekkora súlyt cipelnek magukkal. Mennyi energiájukat emészti fel a csomagra fordított figyelem. Mennyire kell vigyázniuk hogy el ne hagyják. Később aztán a krumplik elkezdtek rothadni és bűzleni. A diákok rájöttek, hogy az egyetlen bölcs dolog, amit tehetnek, ha minél hamarabb megszabadulnak tőlük.

Milyen sokan cipelnek talán egy életen át feleslegesen rothadó krumplival tele zsákot. Görnyedve, rosszkedvűen, és bűzt árasztva a környezetükben.

Neked sok krumplid van? Szabadulj meg tőlük. Bocsáss meg!

A pénz világa………vagy mégse???

Még június végén az Őrségi vásárban esett meg e történet. Én is ott árultam a termelői piacon. Az első napon délutánra már elég sok vásározó, nézegetődő ember jött a piacrészre is. 

Látom, jön egy fiatal pár két kisgyerekkel és olyan tanácstalanul, vagy talán fáradtan a piac közepén megálltak. A kijelölt piachelyen szépen körben helyezkedtünk el, mi árusok. Ők csak álltak és egy árusítóasztalhoz sem mentek oda. Én minden árusított portékámból szoktam kínálgatni, hiszen nem zsákbamacskát árulok. Szólok a gyerekeknek jöjjenek hozzám és vehetnek a magvas grillázs kóstolómból. Ők oda is jöttek vettek és visszaszaladtak a szüleikhez. Akik még mindig ugyanazon a helyen toporogtak.

A gyerekek egyre nyűgösebbek lettek, már nagyon melegen sütött a nap. Szomjasak vagyunk mondták és ráncigálták az apát.

-         Az apa mondta,- jó,jó, de nagy a tömeg és messzebb arra lefelé láttam csak büfét. Nagyon nem akaródzott nekiindulni.

Hallva ezt a beszélgetést, kicsit megsajnáltam a gyerekeket és oda mentem hozzájuk.

-         Nekem van szörpöm és vizem is jöjjenek az asztalomhoz és készítek. A gyerekek szeretik a bodzát vagy inkább a csipkebogyót,-kérdeztem. A bodza jó lesz, és ha így lehet, akkor nekünk szülőknek is kérnénk,- mondta az apa.

Kicsit furcsálltam ezt az –így lehet- kijelentést. Elkészítettem a 4 üdítőt és örömmel vettem, hogy ízlett nekik.

Az apa elővette a pénztárcáját és fizetni akart. Ekkor lepődtem meg és értettem meg az – így lehet- kijelentést. Azt gondolták, hogy én kimérve is árulom a házi szörpjeimet. Pedig, én csak a szomjas embertársaimat láttam és a szomjazó gyerekeket. Meg aztán, volt is bőven szörpöm és a kínálgatás,kóstolgatás is a vásárhoz tartozik.

Nehezen tudtam meggyőzni őket, hogy ezért nem kell fizetni, jó szívvel adtam.

Most már elindultak és körbe néztek, de később visszajöttek és sokat beszélgettünk. Ki hol él? Milyenek a körülményei? Mit néztek vagy vettek a vásárban?

Az apa büszkén mutatta a vásárfiát -egy kalapot.  Erdélyiektől vette.  A nagyapjára emlékezve, aki hasonlót viselt egész életében és emlékezve arra, amikor a szénás szekéren együtt kocsikáztak.

Azt is elmondta, hogy Sopron környékéről jöttek. Ottan a szomszédok,a rokonok sem beszélgetnek egymással, mindenki kinn dolgozik Ausztriában és csak a pénzt nézik. 

Nekik az tudatosodott, hogy minden Pénzbe kerül.

Pénz,Pénz…..nekem az Őrségi vásározásomból - e jóízű beszélgetés maradt a legemlékezetesebb.

Háború közeleg a guru szerint - "A társadalmak összeroppanhatnak"

Nem elég baj, hogy a Karácsonyi Ünnepeket, szilveszter éjjelét is fájdalommal (fogfájással) kínlódtam végig.

Ráadásul most még ilyen lehangoló hírekkel találkozom.

„ Háború közeleg a guru szerint - "A társadalmak összeroppanhatnak"

  ezt olvasom a http://www.portfolio.hu oldalán.

„Kyle Bass az "ítéletnap eljövetelét" saját számítására alapozza, amely szerint a globális adósságállomány a világ össztermelésének majdnem 3,5 szeresére tehető, és békeidőkben még sohasem volt tapasztalható ehhez hasonló arány. Egyes társadalmak nem bírják majd el azt a szociális feszültséget, amit az adósságátütemezést és -leírást övező piaci nyomás okozhat. Az eurozóna sem fogja túlélni az adósságválságot, legalábbis jelenlegi formájában biztosan nem, annak ellenére, hogy a politikai elit 2012-ben ismét demonstrálta, hogy a monetáris uniót mindenáron megvédi.

Egy másik elemző, Charles Robertson (a Renaissance Capital vezető elemzője) szerint Görögország már idén kilép az övezetből, és rövidesen Spanyolország is követni fogja. A spanyol kilépés szerinte azért valószínű, mert az ország már így is egy évet kihúzott 25 százalékos munkanélküliség mellett, de a nemzetközi hitelezők által megkövetelt pénzügyi célok teljesítése érdekében még további három ilyen évet kellene elszenvednie.

Nincs olyan gazdaság, amely fenntarthatóan működőképes lenne ilyen magas munkanélküliségi ráta mellett, de a legrosszabb, hogy nincs remény a kiútra. Egyrészt a bérek csökkenése várható a versenyképesség növelése érdekében, másrészt a háztartások leépítik adósságukat vagy éppen fizetésképtelenné válnak, ahelyett hogy kölcsönfelvétellel pörgetnék fel a fogyasztást. Emellett a virágzó feketegazdaság és a még mindig nagyvonalúan osztogató jóléti állam a munkanélküliséget továbbra is magasan tarthatja - véli Robertson.

További aggodalmakra adhat okot, hogy a munkahelyek védelmében tett intézkedések a fiatalok egyébként is rossz elhelyezkedési lehetőségeit tovább rontják, akik így egyre inkább hajlamosak lesznek a szélsőséges pártok támogatására. A társadalmi feszültségek végül háborúba torkollhatnak.”

Lám miről is szólnak a hazai hírek:

A decemberi tiltakozási hullám az ünnepekre elcsitult, ám a múlt pénteken Miskolcon és Szegeden újraindult.

A hallgatók és a tanárok közös fórumának hatpontos követeléséről.

-     eddig egyetlen követelésük sem teljesült, noha a kormány azt állítja, hogy 90 százalékuk igen.

-      

Gyülekeznek a viharfelhők.

Akkor most mitévők legyünk, dugjuk a fejünket a homokba, se nem lássunk, se nem halljunk?

Kezdjünk el élelmiszerekkel betankolni?

Éljünk csak a mának?