Szeptemberi furcsaságok

Sok meglepő dologgal találkozom mostanában, nem tudom ezek már a klímaváltozás hatásai, vagy csak ritkán előforduló éghajlati változások jelei.

Több fórumon olvastam arról, hogy a felmelegedéssel együtt jár, hogy Magyarország éghajlata lassan hasonlóvá válik a mediterrán országokéhoz. S bizony a mutatkozó jelek alapján én is így látom. A mi vidékeinken is megjelentek a spanyol csigák, ezek a narancsszínű zabálógépek, amelyek Spanyol honból indultak világot hódítani, és ahol megfelelő klimatikus viszonyokat találnak, ott megtelepednek és szaporodnak. Az idén már a kertem és udvarunk minden részén megjelentek egyre nagyobb számban. Aztán olvasom az egyik magazinban, hogy Baranyában, Somogyban forró nyári napokon sűrűn hallani a görög illetőségű kabócák felforrt kuktafazék hangjához hasonlatos, sistergő fütyülését. A déli vidékek vadászai egyre többször döbbennek rá, hogy az általuk kilőtt bundás ragadozó nem róka, hanem a Balkánon honos aranysakál. 

Változik a növényzet is: egy-egy szigorú tél sem akadályozhatja meg dél dunántúli házak déli oldalára ültetett fügebokrok dús, olykor nyaranta kétszeri termésérlelését. Hát mi is megpróbálkozunk a fügével, bár még kicsi fa, de termését már mutatja. 

Az almafáim is érzik a változás szelét, mert szépen elkezdtek virágozni, most szeptember végén.(Mintha tavasz lenne.)

Aztán egy újabb furcsaságként a házunk előtt, a járda mellett kamilla növény hajt, s szépen virágzik. Mindig nyár elején szoktam begyűjteni és leszárítani. Valószínű, hogy akkor kerülhetett (a szél tréfájaként) a mag a földbe.

Virágzik és terem az augusztusban elültetett cukorborsó. A vöröshagymák kiszedése után gondoltam egy próbát megér és a tavaszról megmaradt cukorborsó magokat elszórtam. Ha kitart még két hétig ez a meleg napos idő, akkor bőven lesz termény rajta.

És a szőlő- ezen a göcseji dombos vidéken a szőlőknek még ilyen jó cukorfoka nem volt. Az idei szüretnél a gazdák azt tapasztalták, hogy az olaszrizling a megszokott 15-16 helyett 18 fokos. A kékfrankos és oportói szőlő 16-18 helyett elérte a 21 cukorfokot is. 80 éves gazdákkal beszélgetve megállapítottuk, hogy ilyen jó cukorfokra bizony ők se emlékeznek.

Talán ezek mind azt jelzik: hazánk átcsúszik a mediterrán klímaövbe, és ehhez az új időjárási körülményekhez kell alkalmazkodni embernek, állatnak, növényeknek is.