Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2016. február 1., hétfő

Február …farsang és a szalagos fánk.



Most olvastam, hogy a hétvégén itt a közelben Egerszegen rendeznek fánk fesztivált.



Mindkettő napon lehet kóstolni és vásárolni fánkot Jótékonysági akció keretében. 
Végre telieszem magam finom szalagos, ízes fánkkal. Szeretem a fánkot, főként egy kis különleges lekvárral, mint erdei gyümölcs vagy kökény.

De nem szeretek sütni, mert órákig kell vele bíbelődni és a végeredmény gyakran nem a legjobb.
A szalagos farsangi fánkot nem is olyan egyszerű elkészíteni. Elég, ha a konyhában egy kicsit hidegebb van, megfázhat a tészta és búcsút mondhatunk az aranysárga csíkocskáknak.
És két embernek való kis mennyiséggel sem érdemes próbálkozni, sok olaj kell a kisütéshez , én ez miatt sem szeretem.

Nemrégen olvastam egy fánksütéssel kapcsolatos cikkben, hogy a riport alanya a dagasztás trükkjét a tévéből vette.

„ Egyszer a Szabó családban Gobbi Hilda a lányát, Icát tanította fánkot sütni. Azt mondta neki, ha teljes erőből a földhöz vágja néhányszor a tésztát, akkor nem kell annyit dagasztani. „

A riport alanya is megfontolta a dolgot, kipróbálta és bevált. Volt, amikor a háta mögé ejtette a masszát és nem a vajlingba . De, jó pár földhöz csapás után a sárga massza puhán, elsimulva vált el a tál falától.
Hát ezt a földhöz csapás dagasztási módot még én is megfontolom! Talán egyszer ki is próbálom!!!

 
fotó...mindmegette.hu oldalról


Így vagy úgy, mindenkinek jó étvágyat kívánok a farsangi fánkhoz!!!
( akár vásárolt, akár kapott, akár magunk sütötte)

2016. január 18., hétfő

Mert nincs igazság….......

Blogom címéhez hűen bejegyzéseim témái a falun élés életérzése, a természet kincsei és a négylábú barátainkkal együttélés örömeiről szólnak.

Ez évi első bejegyzésem a kutyáimról szól.
Mert nincs igazság….......

Mi emberek a sorstól vagy valami felsőbb elrendeltetésből adódóan akár 80-100 évig is élhetünk.
A kutyáinknál általában 10-14 év. S milyen hamar elröppen az a tíz év.
Már öt kutyánkat eltemettünk a teraszalatti kis díszkertünkbe. Mindegyik kutyánk halála egy-egy nagy trauma.
Látni, ahogy kedvencünk egy-egy  halálos betegségben szenved, vagy az öregkori elgyengülésben esik, kell.
S már úgy kell kézből etetni.
S itt a nehéz kérdés előttünk…..elaltassuk? Vajon mikor? Vagy várjunk a teljes leépülésig?
Nagyon nehéz szívszaggató döntések!
Tavalyi évben két kutyánktól is el kellett búcsúznunk.




Maxi kutya 4 hónapos kölyökkutyaként került hozzánk. Felnőtt korára gyönyörű szép nagy testű, okos és bátor kutya lett.
Bár keverékfajta, de jellemzően az ujfulandi tulajdonságok domináltak nála. Feltétlen vízimádat. Sokszor vittük a Zala-folyóra fürödni.
14 évig élt velünk, mint jó társunk. Már nagyon megöregedett, a hátsólábak felmondták a szolgálatot, lebukfencezett minden kis emelkedőn.
De rossz volt látni, ahogy elhagyja az erő. Nyáron még megpróbáltam segíteni a mozgásban, etetésben, de önérzetesen el-elutasította. Gyógyszereit is egyre nehezebb volt beadni neki.
..és dönteni kellet…… most is fáj.

 



Frida kutya akit 7 éve az utcáról fogadtunk be. A falunkban tengődött már féléve , lesoványodva és betegen.
Maxi társa lett , mint lány kutya. Hamar egymásra hangolódtak és minket is gyorsan elfogadott.
Játékos és szelíd kutya volt.
Csak volt.. és ez nagyon fáj, mert Frida tragikus hirtelenséggel távozott.
Embertársaim rosszindulatából, vagy hanyagságából …...fagyállóval mérgezték meg.
3 napi borzalmas szenvedését látva az életkedvem is elment.
De megmaradt a kutyák iránti feltétlen szeretetem és bizalmam !

Mivel Foltos kutya egyedül maradt és nagyon hiányolta Fridust, úgy éreztem gyorsan kell neki társat keresni.




És jött Nani a Kutyamenhelyről 3 éves kora ellenére már kétszer élt a menhelyen. Már kölyökkutyaként bekerült. Aztán örökbe fogadták majd 1,5 év után visszavitték, hogy szökős kutya.
Nani, a Folti kutyával hamar összebarátkozott. Rokon lelkek, hiszen Foltit is az utcáról fogadtuk be legyengült és bizalmatlan állapotban.




Nani a kertet a nagy szabadságot is élvezi. Mi nem zártuk be kennelbe, eleget volt már bezárva szegény.
Eleinte tőlünk nagyon félt, messzire elfutott.
Látszott, hogy korábban nagyon rossz gazdája volt.
Nekem a legszebb Karácsonyi ajándék az volt, hogy Nani szeretetét sikerült elnyernem!



  
Ma már boldogan fut hozzám, bújik, és szó nélkül adja a pacsikat. Most már meg lehet ölelgetni..szeretgetni...
Mert lehet kutya nélkül is élni, de minek….





Csak lennének hosszabb életűek….. a Folti kutyám a kb 7 évével és a két kis tibeti kutyám Jázmin és Fruzsi már 12 és 9 éves…

2015. március 27., péntek

Ébred a természet…..Gyűjtsünk gyógynövényeket!



Most már csalhatatlanul itt van az igazi tavasz. A természetet járva élvezhetjük már ennek örömeit, a langyosodó hőmérsékletet, a levegő friss illatát, a madarak csicsergését és az ébredő természetet. A gyógynövények kedvelői már készülhetnek a növények gyűjtésére. 



  Kedves idősebb női ismerősöm ( városlakó) kérésére én is elindultam friss csalángyűjtésre. A közeli erdőszélen az őzek csapáján elindulva, örömmel láttam, hogy már sok kis friss hajtással új életre kelnek a növények.



A csalán egyetlen hibája, hogy nagyjából csak tavasz elején tudjuk gyűjteni. Bár megtalálható egész évben, de egy idő után már elöregszik, és nem olyan jó fogyasztani. Használjuk ki az időt márciusban és áprilisban, gyűjtsünk minél többet belőle, raktározzuk el, így egész évben tudjuk majd fogyasztani.



Sokfelé láttam illatos ibolyát is nyílni. Szedése a virágzási időszakban lehetséges. Virágait, leveleit, fiatal hajtásait virágzáskor gyűjtsük be, március-április hónapokban.
 Frissen szedett ibolyát saláták, levesek alkotó részeként is felhasználhatjuk. Díszítésként is alkalmazhatjuk, sajtokhoz, főzelékekhez egyaránt.



A gyűjtögetés közben felfedeztem, hogy az erdő ( bozótos) széle teli van friss snidlingszerű hajtásokkal. Megdörzsölve a vékonyka hajtásokat finom fokhagyma illatot éreztem, mint a medvehagymánál. Szedtem egy csokorral.
Utána olvasgatva beazonosítottam, hogy ez a kigyóhagyma vagy vadsnidling. A vad snidling, kígyóhagyma  levele lapos, de összepöndörödik, Íze enyhén fokhagyma íz. Néhol tömegesen van erdőszéleken bozótosokban. Salátaként, vagy apróra vágva, ízesítőként, mártásokba, öntetekbe igen jól használható. 
Másnap visszamentem és újra szedtem, finom volt a salátán és a sültkrumplin is!





Ébred a természet… a hétvégén menjünk ki a szabadba!!!

2015. február 2., hétfő

Falusi disznóvágás közösségi programként!









Többen úgy vélekednek, hogy az ilyen rendezvényekre nincs szükség!
Hiszen ez csak az Evés-Ivásról szól!!!

 Én nem értek ezzel egyet!
Szerintem ez egy jó lehetőség a kikapcsolódásra. Hiszen kedvünk szerint részt vehetünk a rendezvényben.
Akár az előkészületekben vagy a sütésben, vagy csak az élvezetekben!
Jó alkalom arra is, hogy ritkán látott, de a falunkban élőkkel is találkozzunk, vagy ismerkedjünk az új lakókkal.
Beszélgessünk…..ilyenkor sok hasznos és értékes információkhoz is juthatunk.
Kiderülhet, hogy a faluban van fuvaros vagy gipszkartonos vagy…….
Ha szükségünk lenne szakipari munkára, akkor ne az internetről vagy a telefonkönyvből válogassunk.
Részesítsük előnybe a falubelieket!!!
Jó lehetőség arra is, hogy a gyerekekkel együtt lehetünk, hiszen őket is be lehet vonni játékosan a rendezvény feladataiba, akár a kolbásztöltésbe is.
Sok lehetőség kínálkozik a faluház falain belül is, amiről egy-egy rendezvényen informálódhatunk.
Ott vannak a könyvek, az újságok, a játszósarok a gyerekeknek…..pingpongozási lehetőség….

Mi mindig elmegyünk ezekre a közösségi rendezvényekre, és mindegyiken nagyon jól éreztük magunkat!

Aki nem jön, az vessen magára, sok kellemes élménytől megfossza magát!!!


2014. október 23., csütörtök

Esetem az őzikékkel…és a vadásszal.



Nagyon elmaradtam a blog bejegyzésekkel. De nem azért, mert nem történt az elmúlt hónapokban semmi érdekes dolog velem. Ellenkezőleg, sok-sok érdekes eseményt hozott ez a nyár és ősz.
Kicsit most visszatekintek az elmúlt időszakra. A legmegrázóbb eseménnyel kezdem.
Talán korábbi bejegyzéseimből kitűnik, hogy Én a természet, a növényvilág és az állatok szerelmese vagyok.
Szerencsés helyen élek, a házunkhoz közel, a dombokon elterülő fennsíkon,erdős részeken még gazdag a növény és állatvilág. Az ablakból kitekintve gyakran látunk madarakat, rókát és őzeket. Egy őzcsapat a régi elhagyott horgost választotta élőhelyül, így reggel és este is gyakran látjuk őket, amint a kicsikkel legelnek.





Az alábbi eset augusztus 12-én történt késő délután:

…………Néhány perce felnéztem a szemben lévő dombra várva az őzikéket, ilyentájt szoktak előjönni, vacsorázni.
De most valami nagyon furcsát láttam!!!!!!!! Valami szokatlan van a dombon!!
Kézbe kaptam a fényképezőgépet, hogy jobban lássam és meg tudjam örökíteni.


Aztán cipőbe léptem és rohantam fel a dombra, mert egy vadász ült ottan, csőre töltött puskával. Mindez a lakóövezetünktől kb. 100-150 méterre.
Arra a kis erdősávra célzott ahol én is szoktam gyógynövényeket gyűjteni és ahol az őzek is megfordulnak.
Arra, hogy mit csinál itt ,azt mondta -nagy flegmán,- hogy nem látja asszonyom.
Mondtam, hogy lefotóztam és felhívom az illetékeseket, mert ilyen közel a házakhoz lövöldözni felháborító. Van engedélyem kaptam válaszul-….én nem hiszem, hogy az ide erre a helyre szólna. Nincs mit ennie ezért vadászik az őzekre, nem hinném!
Mérgemben azt is a fejéhez vágtam, hogy ő egy gyilkos, aki csak gyilkol nem szükségből, hanem kedvtelésből, felháborító!!!!...
Mondtam neki, hogy segítséget hozok, elzavarjuk és ha nem megy el felhívom az összes érintett szervezetet és hivatalt.
Erre szedelőzködött és elment. Csatát nyertem, de meddig tart és még hány csatát kell megvívni???
Ezek az őzikék itt születtek a közelben , még nagyon fiatalok és már veszélyben az életük………….




Bár lehülyéztek és megfenyegettek, de megérte harcolni , mert ha kinézek reggel és este az ablakon a szemközti dombra, akkor kedvtelve nézegethetem ezeket a szép és kedves őzeimet.