Hová rohan a Világ???

A napokban a Párom új mobil készülékkel lepte meg magát. Elnézve, mennyi funkció van egybeépítve egy gyerektenyérnyi készülékben, elgondolkodtam.

Még csak röpke 30 év telt el azóta, hogy megjelentek az első asztali számítógépek. a sors úgy hozta, hogy az elsők között legyek,(legalábbis kis Hazámban) akik megismerkedhettek a számítástechnika –e világával. Akkor a Ruhaiparban dolgoztam, mint üzemmérnök. Híre jött, hogy ruhatervezés, szerkesztés, modellezés területén a Franciák kidolgoztak egy gépesített rendszert. A vállalat vezetőségének nem volt könnyű dolga megszerezni ezt a technológiát. Élt még a hidegháború politika, s mivel mi más társadalmi és gazdasági rendszerben tartoztunk számunkra élt a COCOM-lista. Ez egy tilalmi lista volt, amely megtagadta a kereskedést a „Keleti blokk” országaival. A magyar találékonyságnak nincs párja. Megvetettük egy Osztrák kereskedővel a kész rendszert, majd ők meg darabonként eladták nekünk. A számítógépes rendszer központi egysége 4 db nagy koffer méretű  40 mega byte kapacitású tárolóból állt. Most meg már giga byte, Terra byte és a csuda tudja, milyen mértékegységben gyártanak, parányinál is kisebb kütyüket.

Nem tudom hová rohan ez a világ. Oké, hogy kell a fejlődés és a tudás, hiszen van ami jobbá teszi az életünket. De míg a korábbi évszázadokban egy új találmányhoz hosszú évek kelletek, volt idő a kipróbálásra és a használatuk megtanulására, addig most csak kapkodjuk a fejünket a sok új eszköz és technológia és alkalmazás láttán. Bár alapvetően műszaki beállítottságú révén, én már eljutottam oda( a bőség zavarában), hogy már nem izgatnak ezek a technikai csodák.

Sokkal többre tartom a természet lágy és csendes harmóniáját, az emberek mobil és más mániájánál. szeretném optimistán felfogni a Világunk fejlődését, de úgy érzem, hogy nem szeretnék újjászületni a következő évszázadban.