Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2013. december 2., hétfő

Dióbabák.


Elidegenedett, a technika által uralt korunkban egyre inkább felértékelődik a természet. Az igényesség egyik fokmérőjévé kezd válni, ha természetes alapanyagokból és kézzel készült tárgyakkal vesszük magunkat körül. 

Ilyen kézműves termék a természet ajándéka, a D I Ó B A B A.


A diófa, a dió talán az egyik legtöbb szimbolikus tartalmat hordozó növény. A diófa a kert nesztora, szeniora, bölcs, öreg uralkodója.
A diófa kínálja a legszebb, legillatosabb lombsátrat, árnyékában otthon érzi magát az ember, de öreg Maxi kutyám is mindig alatta pihenget.

A magyar ember hagyományosan szereti a diófát. Sokat ültettek belőle a legelők köré, az utak mellé, a szőlők közé és a kertekbe. A dióbölcsőbe fektetett apró babák leginkább személyes talizmánnak mondhatók, amiket jobb kapni, mint magunknak megvásárolni.

 Mivel a diófa több mint száz évig él, a dió maga a hosszú életet jelképezi. A baba a tisztaság, és az újjászületés jelképe, így az ajándékozott dióbaba valóban szép és értékes talizmán.


4 megjegyzés: