Egy kis falu, a Zala folyó völgyében.

2011. szeptember 14., szerda

Élményeim a Zalai Erdőtáj kerékpárúton I.

A Dél-Zalai vidék dombhátakra felkapaszkodó és völgyekbe lefutó, szeszélyesen kanyargó békés utjai minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújtanak.

E táblától indul a Dél-Zalai Erdőtáj kerékpározás céljára irányjelző és ismertető táblákkal kijelölt útja, mely Letenye és Lenti között 90 km hosszúságban kanyarog kis forgalmú és erdei utakon. Ebből mi egy kb. 35 km-s szakasz jelöltünk ki, Lentiből kiindulva és ugyanide érkezve. Lenti-Máhomfa-Kerkateskánd-Szécsisziget-Lovászi-Lendvadedes-Gosztola-Lentihegy-Lenti.

Kinéztünk egy szeptemberi szerdai napot, amikor kellemes 20-25 C meleg és viszonylag szélcsendes az idő.

Lenti városig lementünk autóval, kerestünk egy árnyékos parkolót, ahol nekiálltunk kipakolni a kerékpárokat. Megállt mögöttünk egy autó, s vezetője németül kérdezett valamit a parkolásról. Gyér német nyelvtudásommal igyekeztem megmagyarázni, hogy lehet itt parkolni és nincs jegyautomata, nem fizetős. Kicsit értetlenül néztek rám, majd a vezető mellett ülő hölgy megszólalt magyarul. Mellénk akarnak állni és csukjuk be az oldalajtókat. Meglepődve szóltam most már én is magyarul, hogy rögtön. Amint beálltak a kocsi vezetője odalépett hozzánk és elnézést kért. Ugyanis amint meglátott bennünket kerékpáros öltözékben, mindjárt német turistáknak gondolt minket. Hát mi éppenséggel magyarok vagyunk és szerintünk egyre több honfitársunk kirándul így kerékpárosan.

Így indultunk neki nevetgélve „németesen” a kijelölt kerékpárútnak, a Kerka menti és Hetési vidék felfedezésének.4 km után Máhomfánál két út közül kellett választanunk.

Egyik a közutat követte, a másik a falu mellékutcáján át Kerkateskánd felé vitt. Akkor indulás a falun át, itt több helyen is látva a kihelyezett útbaigazító táblákat. Az utcácska vége lejtősen ereszkedett, nekiengedtem a biciklit és egyszer csak hoppá elfogyott az út. Pontosabban befutott egy cigánytelep házai közé. A „familia” tagjai kinn ücsörögtek az udvaron és nevetve nézték, ahogy begurultunk közéjük. A gyerekek mindjárt körbe ricsajoztak, kiabálva magyarázták,hogy

- Nem erre, hanem amarra menjenek. Vissza 100 métert és irány a kukoricatábla.

- Illendően megköszöntem az útbaigazítást, (gondolván már megszokták a kerekező turisták látványát) szép napot kívánva, gyorsan visszafelé vettük az irányt.

Hát már az elején eltévedni! Ez kész katasztrófa!

És akkor jutott eszembe nem ittuk meg az útindító, s útra ráhangoló csodaszerünket, az UNICUMOT.

A kukoricatáblánál STOP! Unicumot elő!

Utunkat mezei úton folytattuk. Jó kis zötykölődés 2 kilométeren, majd elértünk Kerkateskándot. Néhány ház után fűzfákkal övezett horgásztó csalogatott megállásra. Az egyik fán nagy tábla –Magánterület felirattal. Ez minket nem riasztott el és tettünk egy kis sétát a tó körül.

. Pihenés után elindulva, egy kis emelkedőn túljutva a falu közepén hangulatos hagyományos fa harangláb fogadott minket, s szép virágos udvarok, artézi kút az utcaszélén. Olyan igazi falusias légkör, köszöngető emberek, falusi kocsma.

A kocsmát nem lehet kihagyni, kell egy kis beszélgetés, egy-egy pohár barna sör mellett.

Megtudjuk ki a tó gazdája,..

merre legelnek az állatok,…

mikor jön a kenyeres kocsi,…

milyen az élet a faluban,…

milyen a kocsma forgalma,…

na és merre kell tovább menni Szécsisziget felé.

Kerkateskándot azonnal megszerettük az egyszerűsége lenyűgözött.

Középre igazítás

Frida kutya magaslesen.

Frida szuka kutyát 3 évvel ezelőtt fogadtuk be és jó társa lett Maxi kutyának. Fajtája és éveinek száma ismeretlen. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy nemcsak kinézetében , de sok tulajdonságában is ott a Kopó vére. Leginkább tiroli kopóra hasonlít. Nagyon értelmes, élénk, jó a szimata, kitartó nyomkövető. Amit a kertben látni is, mert a vakondtúrásokat rendre kikaparja, többször sikerrel fogott vakondot. S ez a magaslati figyelés, mint egy jó vadászkutya türelemmel vár...... A magas farakásra (2 méteres) felfutás neki nem gond, szinte egy ugrással már ott is van. Elhelyezkedik a tetőn ahonnét messze ellát a Zala rét felé, figyel és jelez. Innét a magaslatról a Gazdi mozgását is nyomon követi, úgy látom belát a konyhába, lehet a fazékba is.

2011. szeptember 1., csütörtök

Egy nagy álom megvalósult. II. - Séta a faluhoz tartozó Nagyhegyen.


Ökoleltár Göcsej - Közép-Zalában, Boncodfölde Nagyhegy
Magasság: 185-260 mBf
Terület: 84 ha
Élőhelytípusok : Szőlők, száraz gyepek, üde kaszálók, gesztenyések,
gyümölcsösök, cserjések.
Jellemzés:velés alatti szőlőhegy, fajgazdag csenkeszes gyepek,
kaszálók, extenzív használatú gesztenyések, gyümölcsösök,
felverődött akácos foltok.
Rendezett kultúrtáj, természet közeli állapotok, általános tájkép.

 A templom dombról elindulva a faluszélétől keskeny és hársfákkal övezett horgos visz fel a Nagy hegyre. A falubeliek nevezik Öreg hegynek is, mert  ezeken a dombokon nagyon régóta tart a szőlő  és gyümölcs művelés.S egy másik utca végéből is visz út egy kisebb dombhátra, az lett az Újhegy.

A Nagy hegyre felérve,az érkezőt Szent Orbán emlékfája fogadja, amit a 
gazdák állíttattak fel, hegyi fohászként. 




Innét a hegyi út többfelé elágazik, követve a dombokat-völgyeket.
Elvezetnek az öreg pincékhez, a gesztenyefák, diófák, gyümölcsösök a szőlők és kertek felé.

Szépen karbantartott , mélybe nyúló,  jó hideg vizet adó kis kút.

Frappáns ez a felirat!" Úgy használd, mintha sajátod lenne."
Sétánk során meglepődve fedeztük fel ezt a hegyi állatfarmot. Most már egyre több család költözik ki a hegyre és gazdálkodással töltik napjaikat.

Itt galambok hada kíváncsian fogadott minket. A két kutya csaholására a gazda is előkerült.Kecskék is nagy méltósággal előjöttek. A lovak már bizalmatlanok voltak, egyik be is ment a helyére.





Erről a dombhátról szép kilátás nyílik a Zala folyó völgyére, s látni a falu újonnan épült részét is.



Másik hegyi úton Öreg borona pincékhez érünk.Van jobb és kevésbé jó állapotú.
Hangulata van e kis ablakos, alacsony ajtajú gerendákból és vályogból  épült pincéknek.




Letekintve a völgybe egy kis hegyi kápolnát látni, ahol nyáron szent misét és búcsút is tartanak.


És újra magával ragad a kilátás, e magas helyről belátni Zalaegerszeg házai közé, látni a Bazitai Tv adó tornyát, elfordulva másik irányba ellátni Zala megye legmagasabb dombjai felé.


 Bármerre fordulunk, nézünk mindenhol szép zöld növényzet látványa fogad.


E bejegyzés végén álljon a hegyi fohász Szent Orbánhoz.


 
Védőszentünk Szent Orbán, kérünk téged kegyesen, 
az Istentől kérd Mi reánk bő áldását szüntelen.
Óvjad fagytól, csapástól gyümölcsünket, szőlőnket.
S mi fogadjuk, megjobbítjuk bűnnel terhelt éltünket.