Vendég kutyus a háznál, vagy inkább családtag?

Ismerőseink nyaralni indultak Olaszországba és nem akarták a hosszú utazásnak kitenni kutyusukat.

Bíztak benne, hogy elvállaljuk és nálunk jó helyen lesz.  Maike kutya is nyaraljon, csak nem a gazdival.

A 4 éves tibeti spániel kan kutya Jázmin kutyánk alomjából származik. S most visszatért a szülőhelyére a mama kutya és a testvér Fruzsina mellé.

Letagadni se lehet a rokonságot, ugyanaz a szín, az alkat és ugyanaz a játékosság, mint Jázminnál.

Valamilyen játék mindig lóg Maike kutya szájában is, vagy ha elfekszik a feje közelében.

Akárcsak Jázmin ő is szereti becsomagolni a játékát a szőnyeg, vagy valamilyen rongy alá. Aztán jöhet a kaparás, a bukfencek, az ugatás az eldugott játéknak. 

Az első napok azért nem teltek el gond nélkül, bár Maike minket egyből elfogadott. De a másik kutyáktól egy kis távolságot tartott. 

Első nap még minden autó hangra futott a kapuhoz várta a gazdikat. Első éjszakáját a konyhaszekrényen töltötte, először az asztalon próbált aludni.

- Na , azt azért mégse- mondtam és a székeket elhúztam az asztaltól. 

  Így tudott felugrani a konyhaszekrényre.

Második éjszaka kaparászta a hálószobánk ajtaját állandóan be akart jönni velünk aludni.

- Na, azt azért mégse- mondtam. Nálunk ez nem szokás, van szép és kényelmes kosaruk, ott kell aludni.

És a harmadik nap (nem véletlen, hogy a mesében is a három a szerencse) Maike kutya ráérzett a szabadság és a társas élet örömeire, megállás nélkül rohangászik, ugatja a járókelőket és már a többi kutya között fekszik. 

Igazi falusias életet él, a lakóházi bezártság és pórázon sétálgatás után. Bizony Maike kutya is nyaral 10 napot.

És a végére, de a legfontosabbnak, egy jó hír. Három hónap betegség, infúziók, injekciók, véradás, gyógyszerezés, lábadozás után….

Jázmin kutya gyógyultnak lett nyilvánítva.

Augusztus végi napkelte.

Fotókat Párom Imre készítette augusztus 19-én hajnalban.
Aki korán kell annak igazán szép látványban van része, ilyenkor nyár vége felé már párás a Zala folyó völgye.

Élmények a Zala-völgyi kerékpárúton Bagodtól Zalalövőig. II.

Zalacsébet elhagyva feltétlen térjünk be a Zala folyó partján lévő Malom-tanyára. Szabolcs Péter szobrászművész birtoka egy elvarázsolt hely.

„A zajos világtól távol,  romantikus környezetben teremtette meg a művész ,a vendéglátást szolgáló ház, a "MALOM" hangulatát, arculatát. Itt lehetőség van az elveszettnek hitt természetközeli életmód, a humán együttlét újraélesztésére. A régi vízimalomból átalakított, s új szárnnyal bővített, fagerendás összkomfortos épületet hatalmas szabad terület öleli körül, mely egyaránt alkalmas pihenésre és különböző szabadtéri sportok művelésére.”

 A kapun belépve magával ragad az udvar szobrokkal teli látványa a virágok között.

 Ha időnk engedi az állandó kiállítást is érdemes megtekinteni. 

És a fűzfák övezte Zala folyó, melynek medre a malom épület tövénél kanyarog. Kalandos hellyé varázsolva e birtokot, itt szállás és vendéglátás is igénybe vehető. 

Valamint ha kell, segítség a kerékpárosoknak.

Innen és több helyen a kerékpárutat, árnyékot adó fák és bokrok övezik. Néhol úgy összenőve, hogy szinte alagútban érezzük magunkat. 

Élmények a Zala-völgyi kerékpárúton Bagodtól Zalalövőig. I.

Szombati kellemes időjárást kihasználva a közeli kerékpárúton kirándultam.

A kerékpárút építését a Zalalövő-Bagod vasútvonal korszerűsítése tette lehetővé, aminek során a vasúti pályát új nyomvonalon fektették le. Az így üresen maradt alépítményen épült meg a kerékpárút. A 12 kilométeres szakaszt 2006 júliusában adták át.

A kerékpárút vonala a Zala folyót követi virágzó mezők, szőlőhegyek, erdők övezte dombok között. Az egyenes és enyhe emelkedéssekkel a kerékpárút könnyen járható családbarát útszakasz. Legtöbb helyen van korlát.

Az első pihenő Zalaszentgyörgynél, ahol egy hangulatos kerékpáros pihenőt és játszóteret is kialakítottak. Padok, asztal, fedett helyen, és tűzrakási lehetőség, illetve nem messze ettől egy Fagyozóhoz is épült lejárat.

Kerékpárút mentén gyakran láthatunk legelésző állatokat a réten illetve a házaknál kialakított karámokban. 

S gyönyörködhetünk a gólyák méltóságot sugárzó látványában is. 

S maga a táj szépsége, a sok zöld növényzet, a kék ég, a szelíd állatok nyugalma remek hangulattal töltött fel.

Vége a nyárnak???

Ha elnézem a naponta tornyosuló sötét felhőket, úgy érzem igen vége.

 

Aztán újra és újra megered az eső, feltámad  a viharos északnyugati szél, 

olyan ősziessé válik a hangulatom is.

Nyári ruhámban kimegyek az udvarra és meglepődve tapasztalom a hideg szél okozta didergést.

Fotókat párom Imre készítette.

Bemegyek és folytatom a lekvár főzést a konyhában, ott legalább meleg van.

Boncodföldei falunap a szorgos méhecskék jegyében.

Az első szorgos méhecskék már délelőtt 9 órakor gyülekeztek, hogy részt vegyenek a Nagy akadályversenyen. Melynek útvonala a falu körül a Nagy-hegyi lankákon át vezetett. Sok kis gyerek Méhecske ügyesnek érezte magát és sikerrel is vették az akadályokat és a játékos feladványokat. Nem is maradt el az „édes” jutalom.

Aztán délután 14 órakor gyülekezett a szorgos Méhecskék másik csapata, hogy birtokukba vegyék a sátorhelyeket, mert főzőverseny keretében bizonyíthatták rátermettségüket. Felállított bográcsos tűzhelyeket körberöpködve és az asztalok között döngicsélve  szorgos kezek aprították a belevalót. Baratella Méhecske Chilis babot választott, gazdagítva a „diétás” választékot. 

Először puhult a bab,majd jött a darált marhahús sonkakockákkal tűzdelve, és a nyár slágere a szalonnás lecsó. 

 És akkor mindez egybesütve, megszórva apróra vágott erős zöld paprikával.

Míg az étel a nyílt-tűzőn készült, a főző Méhecskék szorgalmasan röpködtek egymás standja körül, mert be kellett gyűjteni a folyékony üzemanyagot is.(Jó fajta vadkörte pálinkát, a hegy vörös levét, a mézsört……)

Vidám zsivaj, zümmögés, egymás ugratása, finom élcelődések a készülő étkeken.

Közben a délelőtti hegyet-völgyet beröpködő ifjú szorgos Méhecskék birtokukba vették a légvárakat.

A gyengélkedő és öregedő Méhecskék berepültek az Egészségsátorba, vérnyomás, vércukor, koleszterinmérésre. Baratella Méhecske véletlenül betévedt, s lám már meg is szúrták, s míg a végtagját szopogatta kiderült a koleszterin magas. A nagy ijedségére gyorsan „Unicumnak” nevezett nektárt vett gyógyszerként magához.

Egyszer csak felröppent a hír, idegen Méhek raja közeleg. Na de nem kell félni, mert énekelni, színészkedni és mesét mondani jöttek.

Mivel a Méhecskék szeretik a gyümölcsöket ezért néhány szorgalmas Méhecske asszonyság gyümölcsös sütiket hozott kóstolónak a nézőseregnek. Baratella Méhecske a Meggyes-mákos kalácsát hozta el. Nem is maradt el a jutalma, egy üveg jóféle termelői akácmézet kapott érte. Nem volt rossz árucsere!

Azok a Méhecskék, akik a nap végére se fáradtak el és még gyűjtögették az élményeket, a szalmabála tetejéről nézhették az „esti tábortűz” fényét a kipattanó szikrák táncát. Illetve zenés-táncos repkedésbe kezdhettek.

Amint a nap kaptárja megtelt a szorgos Méhecskék is hazarepültek azzal, hogy……..

Jövőre, veletek, ugyanitt!

Ez a nap csak szerencsés lehet……folytatás

Kicsit rendhagyóan kezdődő szombati nap végül meghozta a szerencsét.

Na nem a Lottó Főnyereményt nyertem meg. Nem lottózóm, nem totózom, nem játszok a „Pénznyelő” automatákkal, nem pókerezem…..Az ilyen jellegű szerencse elkerül.

A szerencsés nap nálam azt jelenti, hogy minden úgy sikerül, ahogy eltervezem és jól telik el a nap. Azt is szerencsének élem meg, ha valami új rendkívüli esemény vagy élmény történik az emberrel.

És a szombat egy ilyen nap volt, élményekkel teli.

A 25 kilométernyi kerekezés dombokon át erős szélfújásban Kiskutas falunapjára.

Találkozás rég nem látott ismerősökkel, új ismeretségek kötése.

A szívélyes vendéglátás a falu lakosaitól, fáradhatatlanul készítették és sütötték a hagyományos étkeket. Volt itt bográcsban készített gulyás, babos étel, vadpörkölt. Kemencében folyamatosan sült a Langali (szalonnás kenyérlángos) Hatalmas serpenyőkben-olajban úsztak a krumplis lángosok. Tejfölösen-sajtosan kínálták a gyerekhadnak. És az igazi Zalai prósza, az íze még itt a számban.

Másik meglepetés a finom csapolt Barna sör, imádom. Ilyen rendezvényeken, fesztiválokon ritkán lehet kapni.(Veszprémi utcazenei fesztiválon se tudtam inni, mert a borsodi világos sör uralta a kínálatot.)

Ez az Ünnepi falunap ( 800 éves a település) tökéletesen meg volt szervezve. Két hatalmas sátor, sörpadok, székek mind az érdeklődök kényelmét szolgálta.

És a műsorok! Változatosak voltak! Magas színvonal, látványos előadások, és kitűnő előadók. 

A nap éjfél körül zárult fergeteges bulival, Demjénnel és zenekarával.

Azóta is fejemben zsong és dúdolgatom a dallamot, hogy…..

Sajtból van a hold, sajtból van a hold, sajtból van a hold……………….