5 vagy 55 vagy 5*5…….szülinap kicsit franciásan Pastissal.

Csupa ötös az Én páromnál, ezt meg kell ünnepelni kettesben egy romantikus estével, finom italokkal, különleges ételekkel.

Sokat gondolkodtam mi legyen az én ajándékom, párom szereti a különleges italokat, mint az Unicum, Ouzo, Travarica, gyomorkeserűk. Sokszor olvastam a Franciák nemzeti italáról a Pastis-ról. Pastis olyan ánizslikőr, melyet különböző más növényekkel, például édesköménnyel, édesgyökérrel és csillagánizzsal is ízesítenek. Na, ez biztos bejön nála.

Ha már az ital francia, akkor az étek is az legyen az. Szintén egy Franciaországban játszódó regény történetéből vettem az ötletet és az alábbi menüt állítottam össze.

- tepsis sült csirke borral és dijoni mustárral,

- zöldbabsaláta kolbász karikákkal, főtt tojással,

- pirított kenyér szeletkék.

- ünnepi gesztenyés-kávés- diótorta.

A tortakészítés nagy vállalkozás volt részemről, mert nem tudok jó és szép kinézetű édes sütiket készíteni, főleg ha sok időt igényelnek. Ráadásul nem vagyok híve a pudingos krémeknek, a tejes és tejszínes krémeket se szeretem. Nincs a konyhámban a tortáknak megfelelő forma se. Díszítéshez sincs érzékem. Párom, ha édes sütire vágyott ( hatlapos, krémes szelet) mindig Anyukájával süttetett.

Egy saját készítésű torta tőlem nagy ajándék. Rá is ment az egész délelőttöm, mert (miért is ne) emeletest szerettem volna. Mivel nem volt formám két lábosban sütöttem a torta alapját. Mérgelődhettem is, az egyik igen megsült, a másik meg nyers maradt, kezdhettem elölről. Töltelékből, krémből meg annyit készítettem, hogy még újabb két tortára is elég lett volna. A csokival bevonás is nehezen ment, csak nem akart arra folyni amerre én szerettem volna. A színes tortadara meg csak folyt szanaszét. Összességében a tortám elérte az ehető szintet.

(Zárójelben megjegyzem, legközelebb a 75. szülinapjára sütök, ha még…..)

Ételek leírása:

Tepsis sült csirke borral és mustárral.

Hozzávalók:2 ½ dl száraz fehérbor,3 ek dijoni mustár,2 ek olivaolaj, 1 másfél-kétkilós feldarabolt csirke,2db vékonyra szeletelt vöröshagyma, só, bors, petrezselyem

Elkészítés: bort a mustárral habverővel simára keverjük,lábosban felforrósítjuk  az olivaolajat és a csirkedarabokat, mindkét oldalukon barnára pirítjuk 6-8 perc,kivesszük őket, és az edényben a szeletelt hagymát 4-5 percig pároljuk,rátesszük a csirkedarabokat, sózzuk, borsozzuk. A boros-mustáros keveréket a csirkére öntöm, 245 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütöm, majd megfordítjuk, újabb 25 percre.

zöldbabsaláta kolbászkarikákkal.

Öntet:1 ek vörösborecet,1 szeletelt hagyma, só, bors, 1/2 deci Olivaolaj.

Elkészítés: 20 dkg füstölt nyers kolbász megfőzzük és karikára vágjuk, 75 dkg zöldszínű zöldbabot puhára megpároljuk, 4 db főtt tojás negyedekre vágunk. Összeállítjuk a salátát, a kolbászkarikákat melegen rátéve.

Ünnepi gesztenyés-kávés- diótorta.

(Én két féle tortát, a kávést és gesztenyést összeraktam.)

Kávétorta hozzávalói:8 tojás,8 kanál cukor,8 kanál dió,2 kanál darált kávé,2 kanál zsemlemorzsa, fél zacskó sütőpor.
Krém: 30 dkg darált keksz, 4 adag feketekávé, 1 evőkanál őrölt kávé, 30 dkg vaj, 20 dkg cukor, ezeket jól kikeverjük.

Gesztenyetorta hozzávalói:6 tojás,6 kanál cukor,6 kanál dió,2 kanál       kakaópor,2 kanál zsemlemorzsa, fél zacskó sütőpor.

Krém: habosra keverünk 25 deka áttört gesztenyemasszát 20 deka margarinnal meg két evőkanál rummal.

Foti kutya sorsa ……..

Napokon át kérdezgettem magamtól mi legyen Fotika sorsa?

Felhívtam az ismerősöket, hátha tudnak gazdát találni neki. Férjem is a munkahelyén mindenkinek ajánlotta, kedves, fiatal és még tanítható ez a kutyus, akár második kutyának. Legtöbbször elutasító választ kaptunk.

Gondoltam megnézem mi a helyzet a közeli kutyamenhelyen. Bizony nagyon-nagyon elkeserítő sorokat olvastam a honlapukon, idézném.

-Az elmúlt hetekben olyan mértékben nőtt meg a Zalaegerszegen és környékén kidobott kutyák száma, amire eddig nem volt példa! A heti mérleg úgy néz ki a Zalaegerszegi Bogáncs Menhelyen, hogy 2 kutyust fogadtak örökbe, s kb. 22 jött helyette! Kölyökkutya az INTERSPAR parkolóban, az AQUA -CITY kerítéséhez kötve,…. mindenhol! Mégis hogy gondolják ezt egyesek? Értem én, hogy jön az ebadó, évi 3000 ft. a tervezett összege. Oltani eddig is kellett a kutyát, bár tény, hogy drágább lett….Felmerül bennem…akinek nincs plusz 5000 ft -ja a kutyájára ÉVENTE, az hogy jutott el odáig, hogy egyáltalán alkalmasnak gondolta magát az állattartásra?A tervezetben mellesleg az is benne van, hogy a menhelyről vitt házi kedvenc adómentes lesz, de valahogy mégsem nő az örökbe fogadók száma…Ez azért elszomorító! KÉRLEK BENNETEKET, NE DOBJÁTOK KI A KUTYÁITOKAT, MERT A MENHELY TELJESEN FULLON VAN, S ÍGY GYAKORLATILAG HALÁLRA ÍTÉLITEK ŐKET! Nem tudunk több kutyát elhelyezni, így is nagyon nehéz helyzetben vagyunk!

-Ma szintén 5 kutyát kellett befogadnunk, zömével kanokat. A gyepmesteri telep máris tele van. Már a menhely minden kennelében 3-4 kan kutya van (plusz a szukák), veszélyeztetik ezzel egymást, a gyengébbeket, s az alkalmazottakat, hisz sokszor összeverekednek az összezártság miatt, az egyébként bárány türelmű kutyák is.

-Nem tudunk több kutyát elhelyezni, így is nagyon nehéz helyzetben vagyunk! ALTATNI NEM AKARUNK, EDDIG SEM TETTÜK.

E sorokat olvasva elvetettem a Menhelyi gondolatot, eldöntöttük megpróbálkozunk a befogadással.

Férjem szerzett egy jó nagy kutyaházat, Maxit és Fridát összeköltöztettük egy kennelbe, Frida kapta az új házat mely nagyobb, mint a régi háza. 

Elkezdtük szoktatni Fotikát a területünkhöz, az udvarhoz, a többi kutyához. Minket hamar elfogadott és már a kertet is, már nem akar kimenni az utcára. 

De a kennelbe zárva keservesen vonyít fél a kutyaháztól, a bezártságtól, pedig ilyen hideg, fagyos reggeleken jó meleg helye lenne itt. 

Egyelőre szoktatjuk……..talán……..

Azok a vágyakozó kutyaszemek……

Itt van ő, a foltos bundájú kivert kutya, már három hónapja itt csatangol a faluban.

Először arra gondoltam, hogy a hegyi pincéktől jár le, mert onnan jött reggel és este. Aztán hétről hétre soványabb lett, egyre nagyobb lett a meggyőződésem, hogy ezt a kutyust is kirakták a faluszélén. Elkezdtem etetni a kapunk elé téve egy tálat neki. Aztán napokra eltűnt, egy-egy tüzelő szuka környékén próbálkozott. Bizakodtam, hogy talán befogadják második kutyának. Nem így történt!

Jött és egyre többet az utcánkban tartózkodott. Aztán megint eltűnt, már négy napja nem láttam, amikor az a hír járta, hogy bejelentették a Jegyzőnél elvitelre, a kutyamenhelyre.

Elszomorodtam, hogy lám ennek a fiatal, játékos, nagyon félénk kutyusnak is milyen bizonytalan a sorsa. S egyszer csak újra megjelent a házunknál, még soványabban, mint utoljára láttam. Mi lesz vele télen? 

Addig fel kell táplálnom. Jázmin kutyám is tüzelt, foltocska (mert így neveztem el) ledekkolt a házunk előtt és már nem is ment el. Az ételt elfogadta, de nagyon bizalmatlan volt. Lassan fokozatosan fogadott el, s engedett mindig közelebb magához. S akkor láttam meg a bundája alatt egy bevarasodott gennyes sebet. 

Jobban megvizsgálva láttam, hogy ez egy lőtt seb, sebben mélyen benn a lövedék. Lefertőtlenítettem, aztán egyik nap egy másik kutya pont oda kapott a sebéhez, amitől kifordult a lövedék. A helyén ömlött a vére. Gyorsan cselekedni kellett, becsaltuk az udvarunkba, elállítottam a vérzést, lekezeltem fertőtlenítőszerrel. Készítettünk vackot neki, nem engedtük ki az utcára, hogy nyugodt körülmények között begyógyuljon a seb. S most ott vagyok, hogy hálásan nyalja a kezem, dörgölődzik és a gazdijának választott és már nem akar elmenni.

Csak az a baj, hogy nekem már így is sok kutyám van (Négy).S már kétszer is fogadtam be kutyát. A nagy kutyáim féltékenyek rá, a kicsik meg attól kezdve félnek, nem mernek kimenni az udvarra. Hiába mondogatjuk ismerősöknek, hogy fogadják be, nem kell a kutya.

Befogadjam? Hogyan szokják meg egymást? Foltos kutya hogyan viseli el a bezártságot? Sok, nagyon sok a kérdés….. de hát azok a csodálatos esdeklő kutyaszemek………

Élményeim a Zalai Erdőtáj kerékpárúton III.

A Dél-Zalai vidék dombhátakra felkapaszkodó és völgyekbe lefutó, szeszélyesen kanyargó békés útjai minden kerékpáros számára feledhetetlen élményt nyújtanak.

Különösen a Dél-Zalai Erdőtáj kerékpározás céljára kijelölt útjai, mely Letenye és Lenti között 90 km hosszúságban kanyarog kis forgalmú közutak és erdei utakon.

Ezen utak egy részén kerekeztünk, szép szeptemberi napon. Élményeimről az első szakasz és második szakasz bejegyzésben már írtam. Akkor most jöjjön a befejezés.

Minden út egyszer csak véget ér! A többórás erdei utakon gyaloglás után felértünk a Lendvadedes melletti Kis-hegyre. Közvetlen közelébe a Tenke-hegy, mely a környék legmagasabb pontja 332 m. A magaslatról elénk táruló kilátás kárpótolt a fáradságért. 

Jó hír, hogy van újra turistajelzés melyet tudunk követni és végre lefelé halad az út. Elmaradozik az erdei táj és szőlők, gyümölcsösök, pincék közé érünk.  

Egy kis útbaigazítást kérünk a pincéknél, s már aszfaltozott úton gurulunk be Lendvadedesre. Lendvadedes igazán egy pihenésre csábító falucska, melynek híres a horgásztava és szép környezetben fekszik. 

Itt megpihentünk, fáradt lábaimat megáztattam a tó vizében. Hangulatos büfé teraszán üdítővel és kávéval feltankolva máris szebbnek láttam a világot, s benne a tájat.

Jó minőségű kerékpárút vezet innen Lentiig, de mi a közutat választva Gosztola felé vettük az irány. Gosztola híre az, hogy egy gyöngyszem varázsos környékkel. Nagy csalódás volt. Virágos, rendezett hagyományos falucska helyén szuper modern nyaraló-üdülő telepet találtunk. 8-10 szobás kiskastélyok, üvegfalak, fürdőmedencék, térkövek…..Gyorsan át is tekertünk rajta, a vége táblánál megállva párommal megállapítottuk, hogy kár volt ezért megmásznunk egy újabb hosszú emelkedőt!

De legalább aszfaltozott úton kerekezünk tovább Lenti- hegy felé, még mindig felfelé egyre magasabbra.

Lenti-hegy kellemes meglepetés. Rendezett pincék, hangulatos terek, kedves vendéglátók, szép ízléses hétvégi házak és gyönyörű kilátás a környező tájra.

És végül az egésznapi túraút jutalma Lenti-hegyről meredek lejtőn gurulhattunk le, elérve a kiinduló kerékpárút vonalát.

Győzelem!  Ezt az utat is teljesítettem. Sok élménnyel gazdagabban térhettem haza.

Utóirat:

Lenti város parkolójába visszaérve piros lámpánál várakozva, csatlakozott hozzánk egy helybéli idősebb kerékpáros ember. Megszólított minket

-         - nem félnek, hogy elhagyják a táska oldalzsebéből kikandikáló Unicumos üveget.

-         - Annak már nincs értéke, sajna már az út elején reggel elfogyott, pedig milyen jó doppingszer lett volna később a napfolyamán az emelkedő erdei utakat járva!

Szeptemberi furcsaságok

Sok meglepő dologgal találkozom mostanában, nem tudom ezek már a klímaváltozás hatásai, vagy csak ritkán előforduló éghajlati változások jelei.

Több fórumon olvastam arról, hogy a felmelegedéssel együtt jár, hogy Magyarország éghajlata lassan hasonlóvá válik a mediterrán országokéhoz. S bizony a mutatkozó jelek alapján én is így látom. A mi vidékeinken is megjelentek a spanyol csigák, ezek a narancsszínű zabálógépek, amelyek Spanyol honból indultak világot hódítani, és ahol megfelelő klimatikus viszonyokat találnak, ott megtelepednek és szaporodnak. Az idén már a kertem és udvarunk minden részén megjelentek egyre nagyobb számban. Aztán olvasom az egyik magazinban, hogy Baranyában, Somogyban forró nyári napokon sűrűn hallani a görög illetőségű kabócák felforrt kuktafazék hangjához hasonlatos, sistergő fütyülését. A déli vidékek vadászai egyre többször döbbennek rá, hogy az általuk kilőtt bundás ragadozó nem róka, hanem a Balkánon honos aranysakál. 

Változik a növényzet is: egy-egy szigorú tél sem akadályozhatja meg dél dunántúli házak déli oldalára ültetett fügebokrok dús, olykor nyaranta kétszeri termésérlelését. Hát mi is megpróbálkozunk a fügével, bár még kicsi fa, de termését már mutatja. 

Az almafáim is érzik a változás szelét, mert szépen elkezdtek virágozni, most szeptember végén.(Mintha tavasz lenne.)

Aztán egy újabb furcsaságként a házunk előtt, a járda mellett kamilla növény hajt, s szépen virágzik. Mindig nyár elején szoktam begyűjteni és leszárítani. Valószínű, hogy akkor kerülhetett (a szél tréfájaként) a mag a földbe.

Virágzik és terem az augusztusban elültetett cukorborsó. A vöröshagymák kiszedése után gondoltam egy próbát megér és a tavaszról megmaradt cukorborsó magokat elszórtam. Ha kitart még két hétig ez a meleg napos idő, akkor bőven lesz termény rajta.

És a szőlő- ezen a göcseji dombos vidéken a szőlőknek még ilyen jó cukorfoka nem volt. Az idei szüretnél a gazdák azt tapasztalták, hogy az olaszrizling a megszokott 15-16 helyett 18 fokos. A kékfrankos és oportói szőlő 16-18 helyett elérte a 21 cukorfokot is. 80 éves gazdákkal beszélgetve megállapítottuk, hogy ilyen jó cukorfokra bizony ők se emlékeznek.

Talán ezek mind azt jelzik: hazánk átcsúszik a mediterrán klímaövbe, és ehhez az új időjárási körülményekhez kell alkalmazkodni embernek, állatnak, növényeknek is.

Kegyetlen irigység? - Megmérgezték a berni pásztort

„ Az apró szőrcsomó nyüszítve mászott anyjára, hogy elérje az emlőt és szophasson. Nem értette, miért nem teheti, s miért hideg a mama bundája... a helyiséget betöltötte a három kölyök vinnyogása.

A jelek egyértelműen mérgezésre utalnak, legvalószínűbb, hogy növényvédő vagy rovarirtó szerrel kezelt ételt kaphatott a hétéves állat.

A faluban némelyeket zavar az ugatásuk……………”

Egy újabb lehangoló híradás a Zalai hírlapban.

Néhány hozzászólás, mely bizonyítja hiába élünk a XXI században, a minden féle” szuper” mindentudó találmányok ellenére az emberi magatartás, a jó közösségi élet hiánya, az alkalmazkodás hiánya……. , semmit nem változott az elmúlt évszázadok alatt.

-          - Sajnos nekem februárban mérgezték meg a 11 éves bernipásztor-németjuhász keverék és 6 éves tacskó kutyámat. Teljesen átérzem a fájdalmat. A szívemből szakítottak ki egy darabot. Tudom ki tette, de a rendőrség lezárta a feljelentésemet azzal, hogy nem bizonyítható (nincs tanú, videó stb.) Én mindenesetre azt kívánom az ilyen aljas jellemtelen tetveknek, hogy olyan kínok között "dögöljenek meg" mint ahogyan az én szeretett kutyáim MEGHALTAK !!

-         -  A szívtelen tettes tudhatná, hogy mi ilyenkor családtagot veszítünk el.

-          - Az ingatlanon magára hagyott frusztrált "kedvencek" üvöltenek éjszakánként és a láncra kipányvázott "farkaskutya" stb. típusok főleg. Amelyik német juhásszal nem foglalkoznak kellőképpen, az éjszaka szökik, (némelyik nappal is) csavarog, esetleg vadászik, vagy más ebeket, stb. haszonállatokat leöldös. Az ilyet végül a tehetetlen és nevelést súlyosan elmulasztott tulajdonosa megköti erős láncra. És innentől pokol lesz a környezete a szomszédjai számára is főleg éjjelente.

-         -  Még csak annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy sajnos a halott kutyuson már nem segít a kamera, de sajnos, nálunk is fel kellett szerelni a kamerákat, mert féltjük a kutyusainkat, mivel már bántották őket. És rendszerint olyanokat "zavarnak" a kutyák, akik úgy jöttek a faluba, és minden, ami falusi zavarja őket - bármilyen állat.

És az én hozzászólásom.

-          „A felsőbbrendű faj” sok tagja úgy tekint az állatokra, mintha azok csak azért léteznének, hogy a kényünket-kedvünket kiszolgálják. Elszomorító a Jövőre vonatkozóan, hogy az Emberi önzés, (különösen a jobb-módúak körében az egekbe szökik).

Én is azt tapasztalom, hogy sokan kiköltöznek falura és nem veszik át a falusi életformát.

Nem szeretik az állatokat, lenézik a másik embert. Elkergetik, megdobálják a szabadon mászkáló ugató kutyákat. Nem tudom, mit szólnának hozzá, ha a kutyatartók az ő rosszalkodó, hisztiző, sikítozó gyerekeikkel ugyanazt tennék.

Nem törvények kellenek, hanem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az utánunk jövő nemzedék nevelésében, a természet, állatok és közösségi élet szeretetére.