Emlékezzünk….azokra, akik már nincsenek közöttünk

Szüleinkre, akiknek köszönhetjük életünket, akik segítették első lépéseinket, akik szeretettel figyelték első iskolás élményeinket, vigasztaltak csalódásainkban, akik irányították kezünket, akik megtanították mi a jó és mi a rossz, akik elvittek nyaralni, akik megtanították a természet szeretetét, akik……..   

Nagyszüleikre, akik más világban, parasztsorban éltek, akiknél csodás nyári élményeket  kaptunk a falusi életről,akik még őrizték a hagyományokat, akik maguk sütötték a kenyeret, akik még tudták –addig nyújtózkodj, amíg a takarod ér, akik……

Rokonainkra, akikkel lett egész a család, akikkel gyerekként együtt játszottunk, akikkel sokat táncoltunk a lakodalmakban, és akikkel sírtunk a temetéseken, akik…….

Barátainkra, akikre számíthattunk, akik velünk töltötték a nyarakat, ünnepeket, szilvesztereket, akik sokszor megtréfáltak, akik…..

Osztálytársainkra, akik már nem lesznek ott a 35,40,50,60 éves osztálytalálkozókon, akikkel már nem tudjuk feleleveníteni az iskolás csínytevéseket, a lógások emlékeit, akik….

Emlékezzünk…azokra, akik már nincsenek közöttünk.

Őrségi tökfesztiválon jártam….

Nézem az utolsó bejegyzésem dátumát -augusztus 30.-, hát elég sok nap eltelt már azután. Az élmények és a velem történt esetek ezen a nyáron is bőségesen adódtak, van mit pótolnom. 

Örömmel észleltem, hogy rendszeres olvasóim száma is növekedett, üdvözlöm őket.

A bejegyzéseimben visszafelé haladnék hátrálva, mint a rák. Az ollóimmal megnyesve az események tömegét, kiemelve az érdekeseket. Így lesz az utolsóból az első.

Szeptember végén, az Őrségi tökfesztiválon jártam.

Színes hangulatos kavalkád ez a fesztivál, több helyszínen (Őriszentpéteren, Szalafőn és Nagyrákoson), több napon át.

Igazi kézműves kirakodó vásár, egyedi saját készítésű míves portékákkal. Itt nem láttam kínai és Eu jelzésű műanyag kacsákat és bokazoknit meg elemes darálót…….

Sok árus közte Én is komolyan vettük a Töknek megjelenítését, sokféle hasznosíthatóságának bemutatását.

Így a kínálatom kiegészült narancsos sütőtök lekvárral, és ha már édességre adtam a fejem készítettem egy sütőtökös kókuszgolyó desszert félét.

Kínálgató – kóstolgatásomnak meg lett az eredménye, mert délutánra a tökös áruim rendre elfogytak. Nem győztem a recepteket és a készítés menetét elmondani, sokan kérték tőlem. 

Ezért jók ezek az árusítások, mert közvetlenebb kapcsolat alakul ki az árus és a vevő között. Oda –vissza cserélődnek a tapasztalatok és a jó tippek, megoldások. Itt mindenki ráér beszélgetni és nézelődni, nincs rohanás.

Én nagyon jól éreztem magam a tökfesztiválon, s mivel a helyi termelői piacosok a színpad közelében kaptak helyett (az Őriszentpéteri Önkormányzat jóvoltából ingyen!)a műsort is élvezettel láthattam, hallhattam.

 Akkor beszéljenek a fotóim erről a rendezvényről.

A falu kemencéje……

Mióta falun élek állandóan izgat, milyen lehet kemencében sütni a kenyeret.

Többször is átgondoltuk párommal egy kemence készítését a kertünkbe. Elmentünk megnézni hogyan készíthető, kértünk több árajánlatot is. Aztán mindig elvetettük a gondolatát, indokolva, hogy nem lenne kihasználva és sokba kerülne.

Nyár közepén, egy keddi napon, mikor a faluházunk könyvtárába igyekeztem, a faluház udvarán a polgármesterünk vezényletével szorgos embereket láttam. Alapot betonoztak.

Mi készül itten? – kérdeztem.

Hát a falunk kemencéje.- volt a válasz.

Ilyen jó hírt! - Örvendeztem!

Aztán megnyugtattam a polgármesterünket, hogy én biztosan kipróbálom és használni fogom.

A készítés folyamatát végig kísértem, most szárad a kemence.

Remélem októberben már használható lesz.

Íme, a Falum kemencéje:

Panoráma utca új lakója.......

Úgy két hete, mikor a szemetünket vittem a kukához( szelektív szemétgyűjtés van nálunk) és megmozgatva a különféle zsákokat látom vendégünk érkezett.

Ő a Béla! Amint megláttam, ezt a nevet adtam a Béka uraságnak.

Bár a mérete alapján inkább nősténynek látszott, de a méla nézése alapján illett rá a név.

Aztán rájöttem, nem véletlen, hogy a zsákok alatti nyirkos földön keresett menedéket a tűző nap elöl.

Helyben kínálkozott neki a táplálkozás, a szemetet meglepték a hangyák, apró rovarok.

Béla egy barna varangy, ezt olvastam az interneten:

-A  barna varangy a környezetével szemben nem támaszt különleges igényeket. A síkságoktól a hegyvidékekig, több mint 2000 méter magasságig mindenütt találkozhatunk vele. Természetes erdőkben és erdős pusztákon éppen úgy előfordul, mint az emberi településeken, valamint kisebb álló- és folyóvizek partján. Az állat magányos. Tápláléka különböző gerinctelen állatokból áll. Férgeket, csigákat, pókokat és sok kerti kártevőt fogyaszt el, ezzel hasznot hajt. -

Mindennap megkukucskáltam, de nem mozdult el a helyéről. Mintha várt volna valakit, vagy valamit , vagy itt hűsölt a melegben. Új lakója lett a Panoráma utcának....

Tegnap kiengedtem a nagy testű kutyáimat ide a házunk köré, egy kis utcafronti ugatásra.

Úgy látszik ez már nem tetszett Béla uraságnak, mert ma reggelre eltűnt.( két hete itt nyaralás után)

Termelöi piaci élmények....

Utolsó bejegyzésem óta sok nap telt már el , ahogy minálunk mondják," azóta már sok víz folyt le a Zalán."

Sok minden történt a világban is és sok minden történt a szűkebb környezetemben is.

Nem zárkóztam be, hanem árusításra adtam a fejem.S mivel az árukat is magam készítem, így a nap 24 órája is kevés nekem, hogy mindennel jól végezzek el.

Jó kezdeményezésként indult tőlem 30 km-re Őriszentpéteren egy termelői piac Július elején.

Jó lehetőség a helyi kistermelőknek és jó élmény az Őrségbe látogató turistáknak, nyaralóknak.

Minden szombaton délelőttönként él ez a piac.

5 hétvégi árusítás után sem bánom, hogy belevágtam.A tapasztalatok nagyon jók, kedvesek a piacra járó emberek nem rohannak beszélgetnek és érdeklődőek.

Tudják, hogy itt nem gagyát, zoknit,műanyag edényeket árusítanak, hanem saját kertben termelt árukat vagy egyedi,kézzel készített termékeket.

A helyiek már kezdenek rendszeresen jönni és sok jó szót kapok tőlük,hogy ízlett és finom volt amit készítettem.

Én is finom lekvárokat, saját termésű mogyoróból és dióból készített grillázst, és mindig frissen sütött házias foszlós kalácsot viszek ki.a vevőimnek azt szoktam mondani ami az édes élethez kell, de mértékkel és természetesen.A régi hagyományokat követve, de kevés cukorral és mesterséges adalékok nélkül kínálom.

A másik asztalomon , szívemnek-lelkemnek igazán kedves finom textilből készített dolgaimat árulom.

Tetszetős szép darabok ezek és a funkcionalitásra is figyelek,Táskák, párnák, szütyők és tarsolyok mellett, van túra és kerékpáros kendőm is.

No és az aprobb textil figurák napocska, cicák, egerek,tünde párnácska  a GYEREKEKNEK.

Mert nem is kell nagyobb elismerés mint a gyerekek csodálkozó tágra nyílt tekintete.

Egy a sok kedves történeteimből:

Család két gyerekkel megállt a textiles asztalomnál, a nagyobbik kislány kb 4-5 éves.

- Anya, anya nézd.....( anyja mondja- nem vásárolunk van már annyi csecsebecséd.)

- de anya nézd ezt a párnácskát van rajta zseb és benne egérke.

( Ekkor léptem oda, mondva a kislánynak)

-tudod milyen párna ez? Tünde párna, mert a tündérkék figyelnek és segítenek minket.

Ha ügyes vagy és szót fogadó és jót teszel, cserébe a tündérkék ebbe a zsebbe hoznak neked ajándékot,játékot, színes ceruzát, csokit....

- az anyuka mondja - akkor kislányom nálad mindig üres lesz az a zseb.

- de anya, nem is vagyok rossz, na anya...

 (És azok a könyörgő tágra nyílt gyerek szemek)

- ezentúl majd elrakod a játékaidat igaz- mondom a kislánynak, 

- az anyjának pedig  mondom,- olcsóbb árért odaadom.

Így ennek a történetnek is jó a vége, a kislány boldogan szorongatva a kispárnát távozik, nekünk felnőtteknek pedig mosoly ül ki az arcunkra.

(Néhány perc boldogság a jutalmam a varrás fáradalmaiért, mert NEM minden a pénz!)

Pillanat képek 2012 forró nyarából...a.Zala völgyében.

Kiégett a fű...a fűnyírás elnapolva.

Rózsa özön... a szárítással nem kell foglalkozni.

Így néz ki a kamillavirágom.... hát szedni nem kell.

Sárguló céklalevelek... talán?

" Óriási" uborka termény... nagyítólencsével nézve.

Esőre várva....a kis lusták nem dolgoznak.

Aszalt málna a bokrokon.....szörp, az minek?

Éretlen és potyog...lekvárt se kell főzni belőle.

Hagyma még küzd....

Örökzöld,,, na ne?

  

Lilaakác ez az Ó ideje...

Trombitafolyondár.... már a harmadik szomszédnál kúszik

 

 

 

 

 

 

Egy hét után ma reggel egy kis záporeső esett, talán egy öntözést kitesz.

S ha hinni lehet a híreknek a Kánikulának is vége,
 De mennyi időre???

Egy hét? Egy hónap? Egy év? Egy évtized? Egy évszázad?